Részlet egy kolumbiai fogorvosnő, Dr. Gloria Polo Ortiz tanúságtételéből, aki a klinikai halálból tért vissza, s látta a Mennyet és a Poklot. Szavainak igaz voltát a Katolikus Egyház is elismeri.
1995-ben Dr.Gloria Polo egy balesetben „meghalt”, azaz olyan súlyosan megsérült, hogy napokig kómában feküdt, s csak gépek tartották életben. Ha ezeket lekapcsolták volna, azonnal meghal. Csak a testvére, aki szintén orvos volt, ragaszkodott ahhoz, hogy továbbra is tartsák életben. Gloria a kóma ideje alatt a másvilágon tartózkodott, s azért jöhetett vissza, hogy tanúságot tegyen azoknak, akik nem hisznek. Szavai számunkra is fontos üzeneteket hordoznak! A fogorvos könyvében tesz tanúságot a történtekről, cikkünkben ennek részleteit mutatjuk be.
Szeretnék egy kicsit kitérni a házasság szentségére. A házasság szentségének nagy kegyelméről mesélek.
Ha valaki templomban esküszik és igent mond, elkötelezi magát, hogy jóban és rosszban hű marad, akkor ezt ő magának a mennyei Atyának ígéri meg. Ő az egyetlen tanú, amikor ígéretet teszünk. Ha meghalunk, megtaláljuk ezt az életünk könyvében. Láttam, hogy a fiatal párt az esküvő alatt egy csodálatos aranyköd veszi körül. A mennyei Atya ezt arany betűkkel írja az életkönyvükbe.
Ha az Úr testét és vérét fogadjuk, az Istennel és azzal a személlyel kötünk szövetséget, akit választottunk, akivel egész életünket meg akarjuk osztani. Mikor kinyilvánítjuk akaratunkat, nemcsak a partnerünknek szól, hanem a Szentháromságnak. Az Úr megengedte, hogy megnézzem az esküvőnk napját: amikor a férjem és én áldoztunk, nem ketten, hanem hárman voltunk. Mi ketten és Jézus.
Amikor áldozunk, úgy egyesül velünk az Úr, mintha egyek lennénk. A szívébe visz, és a szívében egyesülünk. Jézussal együtt Szentháromságot alkotunk. Ember tehát nem választhatja el, amit Isten összekötött.
Akkor megkérdezem: én megtehetem? Soha. Soha, Testvéreim az Úrban, soha nem szüntethetjük meg ezt a szövetséget. Senki nem teheti meg, miután az Úr ezt megáldotta. Ha két fiatal házasságra lép, micsoda áldás van az ilyen páron!
Láttam a szüleim házasságkötését: Mikor apám anyám ujjára húzta a gyűrűt, és a pap házastársaknak nyilvánította őket, az Úr egy pásztorbotot adott át apámnak. Úgy nézett ki, mint egy fönt meghajlított fénybot, ez a kegyelem, amit az Úr ad a férjnek. Ez a tekintély ajándéka Istentől, amellyel a férj családjának kis nyáját gondozni tudja, hogy megvédje a házasságát, és hogy a gyerekeit, akiket ajándékba kap, óvja az ártalmaktól és veszélyektől, amelyek leselkednek rájuk.
Anyámnak adott valami olyat, mint egy tüzes golyó, amit a szívébe tett. Ez a Szentlélek szeretetét jelenti: Láttam, hogy anyám nagyon tiszta lelkű asszony volt, Isten örült.
El se tudják képzelni, mennyi tisztátalan szellem próbálta apámat megragadni. Tudniuk kell, ha valaki házasságon kívül nemi kapcsolatot létesít, ezek a mocskos szellemek azonnal ráakaszkodnak, kezdik a nemi szervekkel, hatalmukba kerítik a húst, a hormonokat. Megtelepszenek az agyban, elfoglalják a hipofízist, a nyálkahártyákat és az emberi szervezet minden idegszálát, és nagy mennyiségű hormont produkálnak, hogy felkeltsék az alantas ösztönöket.
Isten gyermekét ösztönei szexuális vágyai rabjává teszik. Olyan emberré változtatják, akiről azt mondják: élvezi az életet. Könnyedén azt mondják: “egy alkalom nem alkalom”. De egy alkalomnak is ilyen keserű következményei vannak.
A szexualitás nem bűn. Isten áldásként adta. Ahol Isten előtt kötötték a házasságot, ott Isten jelen van, még a hitvesi ágyban is. A szentségi házasságban a párok Isten kegyelmét ajándékozzák egymásnak intim kapcsolatukban, a nem szentséginél bűnökkel fertőzik meg egymást. Isten örül, hogy végigkísérheti őket új életükben.
Kár, hogy sok házaspár ezt nem tudja, és nem gondol rá. Ha csak tradícióból házasodnak templomban, nem hisznek a szentség erejében, az áldás elmarad.
Sokan elfeledkeznek az Úrról, ahogy annak idején én is tettem, kint hagyják az utcán. Otthagytam a templomban, jól éreztem magam a nászúton, nem gondoltam többé Rá, visszajöttem az otthonomba, Őt pedig kint hagytam az utcán, soha eszembe sem jutott, hogy magamhoz hívjam. Azt szereti, ha hívjuk, hogy velünk legyen mindenhol. Azt akarja, hogy érezzük a jelenlétét.
Milyen jó lenne, ha a többi pár tudatában lenne ennek, és nem követné el azt a hibát, amit én akkor.
Szüleim esküvőjénél még az volt a szép, hogy visszaadta apámnak a kegyelmet, amit könnyelmű élete miatt elvesztett. Isten ezt anyám, jövendő felesége iránti szeretetéből tette, mert anyám szűzen ment férjhez. Isten meggyógyította apám piszkossá vált szexualitását, és az ezzel kapcsolatos hormonális rendellenességet.
De ő nagyon „férfias” volt, egy igazi, úgynevezett macsó, és barátai újra csábítani kezdték azzal, hogy ne legyen papucs. Sikerült őt rávenni, hogy a régi életét folytassa. Már 14 nappal az esküvő után megcsalta anyámat, elment a bordélyházba, hogy bebizonyítsa a barátainak, hogy nem papucs.
Anyám 38 évig imádkozott apámért, akit a nagyapám, aki házasságtörő életmódot folytatott, 12 évesen elvitt az örömlányokhoz, hogy férfivá legyen.
Tudják, hogyan imádkozott anyám a Legszentebb előtt? Azt mondta: „Uram! Tudom Uram, és bízom abban, hogy nem hagysz addig meghalni, amíg meg nem élem a férjem megtérését. Nem csak a férjemért kérlek, hanem könyörgök minden olyan asszonyért, aki ugyanilyen helyzetben van. Különösen azokért az asszonyokért kérlek, akik jósokhoz, boszorkányokhoz, a mágia és a démonok egyéb eszközeihez mennek. Azokért, akik ily módon a lelküket és gyermekeiket eladják a démonoknak ahelyett, hogy hozzád mennének és imádkoznának. Állj melléjük és szabadítsd meg őket a gonosz láncaitól!”
8 évvel halála előtt apám megtért. Mélyen megbánta bűneit, és megbocsájtást kért az Úristentől. Az irgalmas Isten megbocsájtott neki.
De egykori bűneiért nem bűnhődött meg. Megbánta ugyan, meggyónta, fel is oldozták. Már nem volt alkalma arra, hogy vezekeljen. Ezért volt a tisztítótűzben, nyakig a bűzlő iszapban.
Gyakran elfeledkezünk az elkövetett bűnök miatti vezeklésről, ill. jóvátételről. Ritkán gondolunk erre. Sokszor van úgy, hogy nem nagyon tudjuk jóvátenni. De Jézus a szentségben megadhatja nekünk a kegyelmet, hogy vezekelhessünk. Ha látogatjuk az Oltáriszentséget és kérjük, megadhatja nekünk azt a kegyelmet, hogy jóvátehessük. A másvilágon mutatja meg az Isten, hogy a bűnök másokra is hatással vannak, sokszor többet ártanak, mint maga a bűn. Ezek a következmények leginkább a szeretet elleni támadások, és Isten maga a szeretet. Az Oltáriszentség és a szentségimádás az egyetlen út, amely közvetlenül az égbe vezet.
Ha valaki megcsalja a házastársát, az Úristent csalja meg. Megszegi az esküt, amit Istennek és partnerének tett az esküvője napján.Aki úgy gondolja, hogy nem tudja betartani, inkább ne házasodjon.
Azt mondja az Úr: „Gyermekeim, kérjetek engem, hogy hűségesek lehessetek házastársatokhoz, hogy hűek legyetek Istenetekhez.”
Hány probléma és fájdalom származik a hűtlenségből! Betegség, abortusz… Ki mondja még azt, hogy a házasságtörés nem öl? És sok nő, hogy ne derüljön ki a házasságtörés, megöleti a magzatát. Ilyen beláthatatlan következményei lehetnek egy rövid ideig tartó élvezetnek.
A bűnök mögött mindig az ellenség van. Ha súlyosan vétkezünk, mindig kinyitjuk neki az ajtót. Aztán, ha baj ér, mindig Isten a felelős.
Jaj annak, aki házasságot akar tönkretenni. Aki a házasságot tönkre akarja tenni, az egy sziklának ütközik, és ez a szikla maga Jézus. Isten védi a házasságot, ne kételkedjenek benne.
Azt is el szeretném önöknek mondani, hogy nagyon kell vigyázni az anyósoknak, hogy ne avatkozzanak bele a gyerekek házasságába, és ne tegyék tönkre azzal, hogy megzavarják a házaspár viszonyát, bizalmatlanságot keltsenek.
Ha nem szeretik a menyüket vagy a vejüket, mindegy jogos-e vagy sem, ne avatkozzanak be a kapcsolatukba. Inkább imádkozzanak a házasságukért.
***
Súlyos bűneim ellenére, tisztátalan lelkem és közömbösségem ellenére, embertársaim iránt érzett gonosz érzéseim ellenére, az Úristen mindig, még az utolsó pillanatig is keresett, utánam jött, és a szabad akaratom legkisebb jelére is várt, hogy visszatérjek hozzá. Sokszor küldött embereket, akik keresztezték az utamat, s az Ő eszközei voltak, akik arra ösztökéltek, hogy elgondolkozzak, és visszatérjek hozzá.
Sok mindent elvett tőlem, hogy gondolkozásra ösztönözzön. Vizsgákat és nehéz időszakokat küldött, csalódásokat, és folyton elgáncsolt. Mindezt folyamatosan tette, hogy visszanyerjen, és jó útra térítsen, vissza az atyai házba.
Forrás: romaikatolikus.blogspot.com, metropolita.hu
Ne feledd, a megosztással evangelizálhatsz!
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás