A Budai Irgalmasrendi Kórház körüli vita túlmutat egy intézmény döntésén: arról szól, hogyan viszonyulunk hithez, élethez és emberi méltósághoz. Jézus tanítása ma is kérdez – csak az a kérdés, meghalljuk-e.

A Budai Irgalmasrendi Kórház körüli vita túlmutat egy intézmény döntésén: arról szól, hogyan viszonyulunk hithez, élethez és emberi méltósághoz. Jézus tanítása ma is kérdez – csak az a kérdés, meghalljuk-e.

Gulyás Zsófival beszélgettem, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem végzős hallgatója. Mesélt Isten gondviselérésől, könyvírásról és arról az útról míg az álomból valóság lesz. Hit, küzdelem és Isten szeretete szőtte át az útját, amely azt mondta neki, hogy ne féljen, mert emberhalász lesz belőle.

Fábry Kornél püspök atya volt a vendége a nemrégiben megrendezett székelyudvarhelyi ifjúsági estnek, ahol az imádság fajtáiról, fontosságáról és személyes élményeiről beszélt a fiataloknak. A rá jellemző humorral, tisztasággal és felkészültséggel mesélt. Őszintén ajánlom mindenkinek, hogy olvassa el az alábbi sorokat, mert az imádság néha rögös útjához igazán sok segítséget nyújt a Szentlélek ezen gondolatok által is.

Jézus kiválasztott 12 férfit. Hála Istennek, ma már több százezer szolgál Neki. Természetesnek vehetjük, hogy ott állnak a templomban, akik nap mint nap segítik az Egyházat, segítenek a szentségek kiszolgáltatásában és terelgetnek minket is az üdvösség felé. Pedig minden nap ki kell mondaniuk az igent! Ők nem mások, mint a papok.

„Attól én még hívő vagyok, hogy nem járok templomba”. Sokszor hallott mondat, ami mindig visszacseng a fülembe, de nem tudok elmenni mellette szó nélkül.

Egy este, amely csak Róla szól, amelyben az Oltáriszentség ragyog, amelyen sokan találkoznak Jézussal az imában is… Egy este, amelyben helyet kap a csend és a dicsőítés, megjelenik a bátorság és a bizalom, jelen van az őszinteség és a szeretet. Tehát jelen van Isten!

Ha körbenézünk a világban, sajnos sokszor nem mondhatjuk azt, hogy a szerelmi kapcsolatok Istenre mutatnának. Vagy hogy úgy ábrázolnák a szerelmet a filmekben, könyvekben, ahogy az Úr megálmodta azt. Sajnos rengeteg esetben már csak eszközként tekintenek rá, és önző célokra használják fel, kihagyva belőle mindazt a jót, amelyet Isten ajándékként adott nekünk, és amivel segíthetnénk a másik embert az üdvössége felé. Ne higyjünk a világnak amelyik azt hangoztatja, hogy a másik ember eldobható!

Carlo Acutis sokak számára ismert szent, akinek családja is végig kísérhette azt a folyamatot, amíg az Egyház felvette őt is a szentek sorába. Bár nem telt el sok idő azóta, de máris Magyarországra érkezett egy ereklyéje. Hogy ki ajánlotta fel és hova került? A cikkből kiderül.
