Mi az OnlyFans? Miért válhatott ennyire népszerűvé az oldal? Kifejezhető pénzben egy nő értéke? Vajon mit jelent a szexualitás terén a teljes egyenlőség? Felelős-e egy társadalom a nők méltóságának megőrzéséért? Többek között ezeket a kérdéseket járta körül Földi-Kovács Andrea a Carpe Deum című műsor legújabb adásában. Szemlénk.
Az Only Fans egy olyan weboldal, ahol az emberek exkluzív tartalmakat tehetnek közzé, amelyekre mások is feliratkozhatnak. Kinézetét tekintve hasonlít a Facebookra, de ahhoz, hogy valaki láthassa az egyes fiókokhoz tartozó üzeneteket, fotókat vagy videókat, havi díjat kell fizetnie.
És hogy miért akarna valaki pénzt fizetni privát tartalmakért, amikor más oldalak ingyen kínálják azt? Az oldalon sok olyan profil van, amely kifejezetten szexuális jellegű tartalmakkal vonz előfizetőket. Az, hogy a pornográfia ezen a platformon megengedett, egyben azt is eredményezte, hogy kiemelkedő arányban van jelen a tartalmak körében, melyek késztői közül többen a szexiparban dolgoznak.
2021-ben az oldal bejelentette, hogy betiltja az explicit pornográf tartalmakat, majd gyorsan visszatáncolt ettől a döntéstől, elsősorban azért, mert – mint kiderült – ezek a szexuális tartalmak tartják életben az oldalt. Az OnlyFans tehát hamar az online pornográfia egyik fellegvárává vált.
Az OnlyFans népszerűsége a COVID-járvány alatt nőtt meg robbanásszerűen. A szolgáltatásnak ma már több, mint 170 millió regisztrált felhasználója és több, mint 1,5 millió tartalomgyártója van. A Financial Times kutatása szerint 2020 és 2021 között 553 százalékkal nőtt az oldal bevétele, a felhasználók pedig közel 2 és fél milliárd dollárt költöttek az ott található tartalmakra.
hirdetésAz elmúlt tíz évben sokszorosára nőtt azoknak a fiatal lányoknak a száma, akik saját testüket áruba bocsátva keresik meg az ösztöndíjra valót, vagy fedezik hétköznapi kiadásaikat. Szinte észrevétlenül vált ez az egykor megosztó jelenség hétköznapi valósággá.
A 2010-es évek elejétől Európában is ugrásszerűen megnőtt az egyetemista prostituáltak száma. Franciaországban az akkori kutatások szerint 40 ezer fiú és lány élt szexmunkából az egyetemi évei alatt. Egy 2010-es tanulmányban pedig az állt, hogy a brit egyetemisták negyede ismer olyasvalakit a csoporttársai közül, aki szexből él.
A hivatásos prostituáltak a mai napig tagadják és cáfolják ezt a trendet, de az interneten fellelhető amatőr videók, a tanulmányokat finanszírozó „pártfogókat” kereső hirdetések, vagy az utóbbi időben az egyre szaporodó Only Fans profilok száma nem arról árulkodik, hogy ne lenne egyre elterjedtebb és elfogadottabb a prostitúció jelensége a „pornó iparágon kívül” a civil világban is.
A fizetség ellenében nyújtott szexuális szolgáltatás prostitúció. Hogy ez hol és hogyan zajlik, helyrajzi kérdés.
De vajon miért változott meg a szexmunka erkölcsi megítélése pusztán attól, hogy az utca és a bordélyházak után az online világban is megjelent?
A OnlyFans jelenség kapcsán nemcsak a nők szerepe és megítélése, szexuális önrendelkezésük vagy éppen kiszolgáltatottságuk a fontos kérdés. A modern társadalomban ugyanis a munka és a pénz is más megvilágításba került.
Az OnlyFans gyors és könnyű meggazdagodást ígér, melyhez nem kell más, mint egy kis kényszerű erkölcsi kompromisszum. Mely egyben leértékeli a jó és szorgalmas munka fontosságát, és jelentőségét. Miért dolgozna bárki, ha sok pénzt kereshet azzal, hogy egyszerűen levetkőzik a kamera előtt? Ez a probléma az OnlyFans, az Instagram modellezés, a pornó és az összes többi gyors meggazdagodást kínáló megoldással.
A jelenség táplálja és ösztönzi az anyagias életfelfogást, és olyan társadalmat hoz létre, amely megtéveszti a fiatal hölgyeket, hogy csak arra van szükségük ahhoz, hogy érvényesüljenek, vagy hogy boldogok legyenek, hogy levetkőzzék szemérmességüket és áruba bocsájtsák testüket.
C.S. Lewis sorai a jó munkáról, munka és pénz viszonyáról minden korábbinál aktuálisabbak. A brit író és laikus teológus szerint ugyanis a munka magasztosabb tevékenység annál, hogy a puszta pénzkeresésben kimerülhetne a célja.
C.S. Lewis definíciója szerint a jó munka olyan munka, amit akkor is érdemes lenne elvégezni, ha senki sem fizetne érte. Ami örömet adó, hasznos, építő, értékteremtő, vagy alkotó tevékenyég. A másik fajta munka az, amelyben az emberek valami olyasmit csinálnak aminek egyetlen célja a pénzkeresés. Az író szerint ilyen a hivatalos prostituált munkája: „Ami sokkal szörnyűbbé teszi, mint a közönséges paráznaság, hogy szélsőséges példája egy olyan tevékenységnek, amelynek a pénzen kívül nincs más lehetséges célja nemi közösülés, nemcsak házasság nélkül, nemcsak szerelem nélkül, hanem vágy nélkül is”.
Hamar kiderült: csupán illúzió, hogy a prostitúciónak valóban van kockázatmentes változata. És hogy éppen az OnlyFans lenne az. Tavaly nyáron Joseph Scaramucci, a texasi McLennan megyei seriff hivatal helyettese azt nyilatkozta: „meglehetősen nyilvánvaló jelek” utalnak arra, hogy egyes tartalomkészítők „harmadik fél irányítása alatt állnak” – írta meg a Daily Wire. Azaz az online szexmunka hátterében is tetten érhető a közvetítők jelenléte.
A kockázatmentes szót már csak azért sem használhatjuk az OnlyFans-re, mert
nem szűrték ki azokat a videókat, amelyek gyermekpornográfiát tartalmaznak.
2021 augusztusában több, mint száz kongresszusi képviselő szólította fel az amerikai Igazságügyi Minisztériumot, hogy vizsgálja ki az OnlyFanst, mert lehetővé tette a gyermekek szexuális bántalmazását bemutató anyagok terjedését.
Minden botrány ellenére természetesen vannak, akik a mai napig támogatják az oldal meglétét – különösen persze azok, akik ebből szerzik a fizetésük nagyrészét. MelRose Michaels pornófilmes azzal büszkélkedett, hogy az OnlyFans tartalmak a szexuális edukációt hozzáférhetővé tehetik olyanok számára, akiknek máshol nincs lehetőségük tájékozódni, és abban is segítenek, hogy az emberek felfedezzék a szexuális preferenciáikat.
De nemcsak a pornófilmesek, hanem sok esetben a média is elősegíti az OnlyFans pozitív megítélését. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tartalomelemzéssel igyekezett feltárni, hogyan definiálja a magyar online sajtó az OnlyFanst és milyen életérzést társít hozzá. Az elemzésük szerint a cikkek fókuszában legtöbbször az erotikus munkából befolyó anyagi haszonszerzés állt, amely kizárólag pozitívumként jelent meg. Vagyis lényegében reklámozták az oldalt. Ráadásul csak minden ötödik hírnél jelent meg korhatáros tartalomra figyelmeztető felirat, így sok fiatal gondolkodását befolyásolhatták ezek a cikkek. Az NMHH szerint az OnlyFans-en található pornográfiát az önkifejezés egyik formájaként mutatták be a médiumok, és a varázslatos meggazdagodás útjaként, ahol a bukás kockázata nélkül érhető el nagy siker. „A szexuális jellegű munkák relativizálása és pozitív színben való feltüntetése hosszútávú, visszafordíthatatlan károkat okozhat” – írták. A bulvársajtó odáig is elmegy, hogy újabb és újabb cikkeket jelentet meg olyan tanárokról vagy épp ápolónőkről, akik korábban nem éltek meg a fizetésükből, ezért áttértek az OnlyFansre. Az üzenet tehát egyértelmű: tisztességes munkából nem tudsz megélni, helyette kezdd el árulni a tested!
Az OnlyFans és más ehhez hasonló oldalak valóban döbbenetes károkat okoznak az egész társadalomra, de különösen a fiatalokra nézve, akik még sokkal befolyásolhatóbb életkorban vannak, különösen a szexualitás témakörében.
A platform által kimondottan torz képet kapnak a szexualitásról, normálisnak látják a nők tárgyiasítását, a kiszolgáltatottságot és az intimitás árucikké tételét.
Ez végül oda is elvezethet, hogy a kamaszok elhiszik: egy bántalmazó kapcsolatban élni természetes.
A tartalomkészítőknek pedig olyan mentális egészségügyi következményekkel kell szembenézniük, mint a szorongás, a depresszió, a szégyenérzet, a félelem és az alacsony önbecsülés. A Sexuality and Culture című szaklapban közzétett tanulmány szerint a szexmunkások 42 százaléka érzi magát magányosnak és elszigeteltnek. Azoknál, akik a testüket áruba bocsátják és akik ennek az előfizetői, elkerülhetetlen következmény, hogy csökken az egészséges kapcsolódásra és az intimitásra való képességük.
Azt se felejtsük el, hogy aki egyszer feltölti a platformra a képeit és a videóit, annak már nincs visszaút. Még ha be is zárná a fiókját, az általa feltöltött tartalmak megmaradnak, hiszen, mint tudjuk, az internet nem felejt.
Mindezek hatására egyre több nő döbben rá, hogy hiba volt csatlakoznia az OnlyFans-hez és sorra lépnek ki a tartalomkészítők az oldalról. Ám mindaddig, amíg több százmillió felhasználó így is a felületen marad, kötelességünk beszélni arról a rengeteg káros hatásról, amelyet az OnlyFans okoz a tartalomkészítőkben, az előfizetőkben és az egész társadalomban. Mindaddig, amíg a fiatalok ez alapján alakítanak ki képet a szexualitásról, ijesztő jövő elé nézünk. El kell mondanunk nekik, hogy az Isten szerinti szexualitás sokkal inkább szól arról, hogy a másikat boldoggá akarjuk tenni, mintsem arról, hogy a saját kielégülésünket keressük.
Az erőszak helyett a gyengédség, a kizsákmányolás helyett egymás megajándékozása, az elszigeteltség helyett az összekapcsolódás lenne az eredeti cél.
Ne tekintsük mindezeket tabutémának keresztényként, különben nem fognak kapni egészséges alternatívát azok, akiket a világ meg akar téveszteni.
Forrás: Axióma – Carpe Deum
hirdetés
