Egy keresztény szülő hogy viszonyuljon ahhoz, ha a gyereke meleg?

Mennyire veszélyes a pszichológiai tanácsadás az online platformokon? Hogyan viszonyuljon ahhoz egy keresztény szülő, ha a gyermeke meleg? Mit tegyen az a fiatal, aki merevnek, zárkózottnak érzi magát és szeretne lazább lenni? Ezekről és más izgalmas kérdésekről beszélgettünk Kozma-Vízkeleti Dániel család- és párterapeuta, klinikai szakpszichológussal a Válaszkeresők legújabb adásában. A riporter ezúttal is Martí Zoltán.

Mennyire alkalmas/veszélyes a pszichológiai tanácsadás az online platformokon?

Egyetértek abban a kérdezővel, hogy minden általános pszichológiai válaszadás csak nagyon erős korlátokkal érvényes. Nem hiszek abban, hogy a lélektanban vannak örök igazságok: csak a hitben vannak. Azért is választottuk a Válaszkeresők címet ennek a podcastnak, mert ki akartuk fejezni, hogy nem gondoljuk, hogy megtaláltuk a válaszokat, mindössze keressük. A pszichológiában egyébként nagyon sokféle út vezethet ugyanoda. Mondjuk egy kapcsolati bizalom építéséhez, vagy a szülői kompetenciaérzés erősítéséhez számtalan út vezethet. Épp ezért sosem kell elhinnünk, hogy kapcsolati és emberi dolgokban egyetlen megoldás lenne. Két évtized tapasztalat után a hozzám járó párok körülbelül háromnegyede számol be a kapcsolatuk javulásáról, előrelépéséről, az egymás iránti elköteleződésük fokozódásáról. A magam válaszait tudom megfogalmazni, igyekszem hitelesnek lenni, de bármit amit mondok, érdemes összevetni mindenkinek a saját tapasztalatával.

hirdetés

Egy keresztény szülő hogyan viszonyuljon ahhoz, hogy a gyereke meleg?

Akár hívőként, akár nem hívőként elfogadni, hogy a gyerekem egy teljesen más életstílust, orientációt választ, mint amire én mintát mutattam neki vagy ami szerintem értékes, nagyon nehéz. Ilyen családokkal dolgozva azt tapasztalom, hogy szülőként ilyenkor majdnem mindig osztályrészünk lesz valamiféle bűntudat, hogy én rontottam el valamit. Szülőként az egyik legfontosabb feladat ezzel bűntudattal, kételycunamival megküzdeni. Ez egy gyászmunka is. Szülőként ugyanis sok elképzelésem és fantáziám van arról, hogy majd a gyerekem hazahoz egy ellentétes nemű párt, és őket aztán majd lehet biztatni az elköteleződésre és a gyermekvállalásra. Arra gondolni, hogy ez nem valósul meg, hogy mondjuk a gyerekem nem ajándékoz meg unokával – ezt igenis el kell gyászolni. De fontos tudatosítani:

a gyermekem akkor is a gyermekem marad, ha valami nagyon radikálisan más utat választ,

akár olyan sarkalatos ponton, mint a szexuális orientáció. Az a gondolat segíthet ilyenkor, hogy hány más olyan tulajdonsága van a gyerekemnek, amelyhez tudok kapcsolódni. Hogy milyen pontokon tudunk közösségben lenni egymással. Ezt nem tudja csak a gyerek, vagy csak a szülő, hanem csak együtt tudják elvégezni – és teljesen rendben van, ha ez a folyamat akár néhány évet is igénybe vesz.

A 20-as éveim elején járó fiatal vagyok, nagyon erkölcsös, zárkózott, merev személyiség. Hogyan tudnék lazább, nyitottabb lenni?

Az erkölcsösség, a ragaszkodás szabályokhoz, keretekhez biztosan számos hozadékkal is jár, ahogy a lazaságnak, könnyedségnek is van sok előnye – de mindkettőnek van költsége is. Arra biztatnám a kérdezőt, hogy igyekezzen ezt ne ilyen fekete-fehéren látni, hanem előbb keresse meg, hogy minek mentén alakította ki ezt a határozott, zárkózott életmódot, és nézze meg, mi a hozadéka. Ugyanis ahhoz, hogy megengedje magának, hogy lehessen lazább, oldottabb, arra is szükség lesz, hogy az erkölcsös, szabálykövető életmód előnyeit legalább részben meg tudja őrizni. Az egyensúlyt minden oldal minden vonatkozását mérlegelve tudjuk megtalálni.

A másik, amire biztatni tudom, hogy keressen hiteles példaképeket az életében, akik birtokában vannak annak a lazaságnak, nyitottságnak, ami számára vonzó. Lehet, hogy talál példaképet a családban vagy az egyházközösségben, ahova jár, vagy akár egy ismert személyiségben, aki közvetíti az általa vágyott tulajdonságokat.

A változás az önmagamnak való megengedés útján érkezik el,

és azzal, hogy kilépek a komfortzónámból, ahol a fejlődés vár.

Azoknak a klienseknek, akik hasonló dilemmával küzdenek, azt is szoktam javasolni, hogy írjanak egy listát, hogy mi az, amit szívesen kipróbálnának, de még sosem mertek megtenni. Aztán meg szoktam kérni őket, hogy a következő találkozásunkig válasszanak egyet, amit tényleg kipróbálnak – és figyeljék meg, hogyan hat rájuk. Ezt a lélektanban szereppróbálgatásnak hívjuk, amikor szeretném bővíteni, fejleszteni a saját személyiségemet. A jelenlegi állapotomat nagyon távolinak érzem a vágyottól, akkor mindenképp érdemes apró lépésenként haladni.

Kérdéseidet Te is bátran felteheted YouTube-videóink alatt kommentben! A Válaszkeresők minden adásában találhatsz olyan kérdést és választ, mely aktuálisan érint téged, legyen szó mentális egészségről, kapcsolatokról, szexualitásról, hitbeli vagy hivatásbeli kérdésekről.

hirdetés