Február elején az áruházakat járva több dologra lehetünk figyelmesek: mindenhol piros lufik, virágok, csokoládék, plüssmacik és szívformájú édességek jönnek szembe velünk, de az utcát járva is a szerelemről szóló plakátok kacsintanak ránk. Az internetet böngészve is olyan cikkeket találhatunk, mint „Ajándékötletek a kedvesednek”, vagy „Hogyan tedd varázslatossá február 14-ét?”. Ekkor már biztosak lehetünk benne: közeledik a Valentin-nap, azaz a Bálint-nap.
Na de ki is volt Valentin, honnan ered az ünneplése?
A katolikus egyház legalább három Bálint (Valentin vagy Valentinus) nevű szentet tart nyilván, de egyes történészek szerint tiszteletük egybefonódott az évszázadok során és valójában egy személyről beszélünk. Az egyikük, egy Bálint nevű pap (legvalószínűbb, hogy róla kapta nevét az ünnep) az ókori Rómában volt atya a III. században, amikor II. Claudius császár (268-270) megtiltotta a fiatal férfiaknak a házasodást, mert úgy gondolta, hogy az egyedülállók a családosoknál jobb katonákká válnak. Bálint titokban továbbra is esketett, mert úgy gondolta, hogy ez a döntés káros a fiatal férfiakra nézve, annak ellenére, hogy mivel nem követte a rendelet utasításait, tudta, hogy halál vár rá. Amikor az uralkodó erre rájött, bebörtönözte a papot. Fogságában visszaadta egy Aster nevű börtönőr vak lányának látását, akibe végül bele is szeretett, és beszélt neki a keresztény hitről is. Az ő hatására mindketten (az apa és a lánya) megkeresztelkedtek, ezért a császár őket is kivégeztette. Mielőtt a pap meghalt, február 14-én levelet írt a lánynak, amelyet így írt alá: „A Te Valentinod”. Így lett tehát Szent Bálint a szerelmesek, lelki betegek és epilepsziával élők védőszentje.
A Valentin-napnak egy sötétebb eredete is ismert: február közepén az ókori Rómában két vallásos ünnep is létezett: Faunus és Lupercalia ünnepe (neve a latin ’lupus’, azaz farkas szóból ered), ezeket a hónap 13-15. napja között tartották. Az utóbbi tisztító szertartásokból állt, valamint termékenységi rítusokból: feláldozott kecskék bőréből hasított szíjakkal bántalmazták, csapkodták a nőket, akik mindezt csendben tűrték abban a hitben, hogy ettől termékenyek lesznek, és a szülést is könnyebben viselik. Ezt követte a párválasztási rituálé, melynek keretein belül a nők egy urnába tették a nevüket, a férfiak pedig kisorsolták ezeket, és azzal a lánnyal tölthették az ünnep fennmaradó részét, aki nekik jutott. Előfordult, hogy a fiú „megelégedett a leánnyal” és tartós kapcsolat is kialakult. Ennek a napnak kellemesebb részei is voltak: a fiatal lányok Júnó (a házasság pártfogója) templomába mentek, hogy ott szerelmi jóslatot kapjanak az istennőtől az igazi partner kiválasztásának érdekében. Már akkor is léteztek romantikus férfiak, akik virággal kedveskedtek feleségüknek a hónap ezen napján.
A Bálint-napi hagyományok különböző országokban
Anglia: az angolszász országokban Valentine napján tartott Valentine’s Day a 20. század végétől világszerte elterjedt világi „szerelmes ünnepként”, de ők a 15. század óta tartják ezt az ünnepet. Már akkor is küldtek egymásnak virágokat, kisebb ajándékokat és költeményeket, mely szokás Samuel Pepys költő feleségére, Elizabeth Pepysre vezethető vissza, aki 1667-ben férje szerelmes levelére egy virágcsokorral válaszolt. A lányok nevét szívalakú papírra írták, edénybe tették, majd a fiatalemberek kihúzták leendő kedvesük nevét, és a szíveket néhány napig kabátjukra tűzve hordták.
Németország: ebben az országban a második világháború alatt terjesztették el amerikai katonák az ünnepet. Az első ehhez kapcsolódó bált 1950-ben rendezték meg Nürnbergben, azonban általánosan akkor vált ismertté, amikor édességekkel és virágokkal kezdték el reklámozni. Manapság az üzletek szezonális díszítése visszafogott, maximum szívecskés párnákat és plüssmacikat találunk a bevásárlóközpontokban dekoráció gyanánt. Jellemző a mértékletes ünneplés, a párok szívesen mennek el étterembe, vagy kedveskednek egymásnak apró ajándékokkal, de a túlzó szeretetkinyilvánítástól tartózkodnak, vagy inkább otthon teszik azt.
Japán: itt ezen a napon kizárólag a nők ajándékoznak kedvesüknek, de nemcsak nekik, hanem barátoknak, kollégáknak is kedveskednek. Az előbbi esetben úgynevezett Honmei choco-t adnak, amely magasabb minőségű, drágább csokoládé, amely kézzel készített is lehet. A munkatársaknak Giri choco-t ajándékoznak, amely kötelességből adott csokit jelent, és amelyet nem romantikus szándékból adnak. Egy hónappal később tartják a White Day-t, amikor a férfiak viszonozzák a nők ajándékait: süteményeket, csokoládét, esetleg ékszereket ajándékoznak nekik. Ez viszonylag új keletű ünnep, amelyet 1978 óta tartanak meg. Az alkalomhoz kapcsolódóan az édességeket gyártó cégek fehér csokoládét kezdtek el hirdetni ezen a napon.
Magyarország: február 14-ét a szerelmesek napjaként Magyarországon csak 1990-től ünneplik, ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyar népi kultúrában nem volt ez a nap korábban is ünnep – igaz, kicsit másképp, mint most. A hosszú tél után a tavaszvárás gondolatát kapcsolták hozzá. Az aznapi időjárásból következtettek, milyen lesz a termés az évben: ha hideg volt az idő és száraz, jó termésre számíthattak, ekkor ültették a kotlóstyúkokat a tojásokra, a férfiak pedig facsemetéket ültettek. Ezeken kívül jó pár szerelmi fortély is kötődik az ünnephez: a fiatal lányoknak kilencmagvú almát kellett enni, a magokat pedig a kiszemelt fiú zsebébe kellett csempészni, így nyerve el a fiú szerelmét. Aki ezt megtette, annak meg kellett gyújtani egy szál gyufát, és amerre az égés közben eldőlt, a hiedelem szerint abból az irányból volt várható a szerelem. Ezen a napon naplemente után tilos volt sepregetni a lányoknak, mert úgy tartották, akkor sohasem fognak férjhez menni.
A legtöbb országban ugyanaz az ajándékozási praktika: a férfiak virággal, csokoládéval, kisebb ajándékokkal kedveskednek a hölgyeknek. Randevút, közös programot is szervez a legtöbb pár: étterembe, moziba vagy sétálni mennek, esetleg otthon maradnak és együtt főznek vagy filmeket néznek (jelenleg a koronavírus-járvány miatt az utóbbira van lehetőség).
Érdekességek a napról
- A statisztikák alapján az állattulajdonosok 3%-a ad valamilyen ajándékot a háziállatának Valentin-napra.
- Finnországban a Bálint-napot Ystävänpäivänek hívják, ez körülbelül annyit tesz: ,,barátok napja”. Itt inkább a barátok kerülnek előtérbe, nem pedig a szerelem.
- 1537-ben VII. Henrik angol király tette hivatalos ünneppé február 14-ét mint Szent Valentin ünnepét.
- Az 1800-as években az orvosok csokoládét ajánlottak azoknak a betegeiknek, akiket valamilyen szerelmi trauma ért. Később bebizonyították, hogy a csokievéstől nő a dopamin és az endorfin termelődése a szervezetben, amik közismerten boldogsághormonok.
- Évente majdnem 36 millió szívalakú csokoládét adnak el az árusok – nem meglepő, hogy a legtöbbet ezen a napon.
- Az Amerikai Egyesült Államokban élő nők 15%-a küld saját magának virágot ezen a napon.
- Átlagosan körülbelül 220.000 pár esküszik meg ezen a napon, minden évben.
Ha nincs kivel ünnepelni…
… akkor se lógasd az orrod! A legtöbb ember kedveli ezt a napot, de az egyedülállók sokszor nem igazán örülnek neki. Feltehetőleg ennek apropóján jött létre az Anti-Valentin nap, amelyet ugyanazon a napon tartanak, mint az eredeti ünnepet. Ezen a napon az Anti-Valentin napot ünneplők csupán saját magukkal foglalkoznak, ami egyáltalán nem megvetendő dolog, hiszen az ,,énidő” számos szempontból fontos, többek között kutatások többek között azt is bizonyítják, hogy a mentális egészségre is pozitív hatással van. Ha te is inkább ezt a napot tartod február 14-én, íme pár tipp, amivel eltöltheted az időt:
- Filmmaraton – Már régen láttad a kedvenc filmed, sorozatod? A munka vagy suli mellett nem volt időd mostanában azt az alkotást megnézni, amely iránt már régen érdeklődsz? Akkor most itt az idő! Készíts egy adag pattogatott kukoricát és indulhat a filmnézés! Akár a legjobb barátaid társaságában is élvezheted ezeket a műveket.
- Vacsora – Nem csak a szerelmesek érdemelnek meg különleges ételeket. Keress egy érdekes receptet, amelyet szívesen kipróbálnál, vagy csak simán készítsd el a kedvencedet!
- Imádkozz! – Lehet, hogy egyedül érzed magad, de tudd, hogy Isten mindig ott van veled. Átsegít minden nehéz időszakon és Rá számíthatsz. Imádkozhatsz azért, hogy küldje el a számodra megfelelő társat és amíg nem találkoztok, őrizze meg ő is tisztaságát; kérheted, hogy biztonságban tudja őt számodra.
A Házasság hetéről
Valentin-nap környékén minden évben egy hétig a házasság és család fontosságára hívja fel a figyelmet a házasság hete nevű kezdeményezés, amely közel két évtizede indult el Angliából, Richard és Maria Kane által. Mára négy kontinens huszonegy országában ünneplik, és számos ismert közéleti személyiség csatlakozott hozzá (hazai és nemzetközi szinten is). Magyarországon először 2008-ban tartották meg a Házasság hetét, amely civil szervezetek és keresztény egyházak együttműködésével azóta is minden évben megszervezésre kerül. Legfőbb célja, hogy felhívja a figyelmet az elköteleződésre és megismertesse az embereket a hagyományos értékekkel, a feltétel nélküli szeretettel, megbocsátással, hűséggel és őszinteséggel, amelyeket egy hozzájuk rendelt társsal tudnak megtapasztalni.
Ezekről a témákról minden évben egy előzetesen felkért házaspár beszél, akik vállalják a rendezvény arcának szerepét. Az első évben Döbrentey Ildikó és Levente Péter előadóművészek, 2009-ben Csókay András idegsebész, agykutató és felesége, Altay Daniella, 2010-ben pedig Süveges Gergő újságíró és felesége, Rudan Margit képviselték a Házasság hetét. A következő évben dr. Szabó Endre háziorvos, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete korábbi elnöke és Szabóné Nemesy Krisztina gyógyszerész, majd Lackfi János költő, író és Bárdos Júlia, Bárdos Lajos unokája adták a nevüket a rendezvényhez. Rajtuk kívül a későbbi években például Madarász Isti filmrendező és felesége, Kerekes Mónika is részt vettek az eseményen, melynek jelmondata „Veled kiteljesedve” volt.
2021-ben tizennegyedik alkalommal került megrendezésre Magyarországon a Házasság hete, a vírushelyzetre való tekintettel online előadások formájában, melyek a mai napig visszanézhetőek a Youtube videómegosztó platformon. Az idei évben is számos különböző témát érintettek a házastársak, többek között hallhattunk beszélgetést a házasság szakítópróbáiról, a nehézségekről és azoknak közös legyőzéséről is. Ezenkívül az esemény keretében az érdeklődők egy online orgonakoncertet is meghallgathattak, továbbá a megnyitó és záró szentmisén is részt vehettek.
A CSAKAZÉRTIS a Családokért Egyesület online weboldalán különböző kihívásokat is találtam (ha valaki az előadások meghallgatásán kívül programokat is szeretne házastársával / párjával), melyek megoldása lehetőséget teremt a kettesben töltött idő hasznos eltöltésére, a kapcsolat megerősítésére: az első napon megosztották az olvasókkal egy geoláda (ez egy ládika, melyet megtalálva érdekes, mások által hasznosnak tartott dolgokat találhatunk elrejtve) koordinátáját és azt kellett megkeresni. Benne fontos üzenetet találhattak, azt kellett megjegyezni, hogy a következő feladványt teljesíteni tudják. Ezenkívül a hét minden napjára jutottak feladatok a szerelmeseknek: közös főzés, egy előadás meghallgatása kettesben, egy olyan film nézése, mely örömet okoz, vagy éppen levél írása a másik fél számára. A héten aktívan részt vevő párok mindegyike ajándékot kapott és a legügyesebbek értékes nyereményekkel gazdagodhattak.
Végszó
Az én véleményem szerint nem számít, hogy éppen párkapcsolatban élsz vagy egyedülálló vagy. Mindkét szituációnak vannak előnyei és hátrányai, de a legfontosabb, hogy társ nélkül is legyél teljes, magabiztos ember. Az probléma, ha a másik nélkül nem tudsz teljes körű életet élni és megállni a saját lábadon. Nincs szükséged másra, hogy értékes legyél, mert már önmagadban is az vagy! Egy romantikus kapcsolat akkor lesz remek, ha mindkét fél tudja, mit akar, éretten tudnak beszélgetni a problémáikról, és tisztelik és becsülik egymást, valamint rendszeresen Isten segítségét kérik kapcsolatuk fenntartása érdekében, és hálát adnak Neki.
Ujhelyi Dóra
1 Komment
Eleinte egész normális cikknek tűnt, de aztán csak kikötöttünk a szokásos helyen: “Énidő”, “filmmaraton”, és “társ nélkül is teljesnek lenni”… mintha a dívány.hu-t olvasnám…