2021. 11. 24.

Pedig mi azt hittük – Könyvajánló

Volt már, hogy úgy érezted, csalódtál Istenben? Hogy valamiért hosszasan, kitartóan imádkoztál, mégsem következett be? Hogy hívő létedre kiégettnek, reményvesztettnek érezted magad, holott az agyaddal tudtad, hogy Isten jó és irgalmas? Ha igen, akkor ez a könyv Neked szól.

A Pedig mi azt hittük – ahogy a címében is benne van – az Istennel és az élettel kapcsolatos elképzeléseinket és az azokban való csalódásokat tárja elénk, kiutat mutatva ebből a megdermedt állapotból.

Bolyki László zenész (Bolyki Brothers, Budapesti Fesztiválzenekar) és lelkigondozó számtalan olyan kereszténnyel beszélgetett, akik kiégett szívvel élik az életüket, talán már nem is tartják magukat hívőnek, elhagyták a gyülekezetüket és a szolgálatukat. De sokan vannak olyanok is – papok, lelkészek, fiatalok, idősek, aktív gyülekezeti tagok, misszionáriusok –, akik külsőségekben kereszténynek látszanak, ám a hívő életüket már üresnek, értelmetlennek érzik. „Rájuk gondolva és feléjük fordulva mesélem el mindazt, amit megéltem és amit a Szentírásból megértettem” – fogalmaz a könyv elején Bolyki László.

A lehető legérzékletesebb módon, az emmausi tanítványok példáján keresztül mutatja be,

milyen az, amikor valaki Jézust követve jut „zsákutcába” és csüggedt, nem érti, hogyan történhetett meg mindaz, aminek nem kellett volna bekövetkeznie.

„Az emmausi úton olyan emberek találkoznak a Mesterrel, akik egyszer már találkoztak vele, akik hittek benne, vele jártak. Valaha izzott a szívük, de ez a szív kihűlt, amikor a szilárdnak látszó hit és reménység szertefoszlott. A dolgok nem úgy alakultak, ahogy remélték, ahogy szentül hitték, és amely hitre föltették az egész életüket. (…) Feltételek és kompromisszumok nélkül követték Jézust, de csalódniuk kellett, mert – legalábbis a tapasztalataik szintjén – őt követve jutottak lelki zsákutcába.” Létezhet ilyen? Az igéből azt látjuk, hogy igen. Bár manapság nagyon sok tanítás, igehirdetés szól arról, hogy ha hit nélkül élünk, akkor kilátástalanná válik az életünk, bezzeg ha Jézussal élünk, akkor minden jóra fordul, életünk felvirágzik: a valóság ennél sokkal összetettebb.

Nekem is volt abból származó csalódásom, hogy azt hittem, csak „jól és erősen” kell hinnem és akkor minden rendben lesz. Ha pedig valami nehéz történéssel szembesülök vagy nem jön a régóta várt áttörés, akkor nyilván „nem elég erős” a hitem. Ez veszélyes gondolatmenet tud lenni, mert teljesen magunkra helyezi a fókuszt, ahogy az emmausi tanítványok is magukba roskadva bandukoltak az úton. A fordulat aztán, ahogy ismerjük a történetet, a Jézussal való találkozás és az igazság megismerése volt – ami szabaddá tesz.

A könyv zseniális, mert egyszerre van tele a hétköznapi életből vett, nagyon is ismerős történetekkel és mély lelki, igei gondolatokkal.

Az olvasmányos szöveg könnyen magával sodor, de azért néha érdemes megállni és elgondolkodni a saját életünkön. Amikor csalódtunk Istenben, aztán kiderült, hogy valójában nem Benne, csak egy torz istenképben. Amikor egymás után jöttek a nehézségek, aztán utólag kiderült, mennyit formálódtunk ezek által.

A Pedig mi azt hittük üdítően őszinte, tényleg az életről szól, nem egy idealizált, párhuzamos valóságról. Miután elolvastam, megkönnyebbültem, és egyúttal azt éreztem, jobban megismertem Istent, akit bár sokszor nem értünk, az összképből mindig kiderül, hogy Neki van igaza, mikor azt mondja, minden a javunkra szolgál, ha Őt szeretjük.

Hasonló élményeket kívánok nektek is az olvasáshoz!  

Könyvajánló Szilágyi Anna
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás