2021. 04. 09.

„Ha jó vagy másokkal, az emberek is jók lesznek veled” – Pindroch Csaba

Pindroch Csaba színművésszel készített interjút az M5 „Ez itt a kérdés” műsora, amelyben a Valami Amerika szereplője nem csak a pályafutásáról, hanem az általa képviselt értékekről is beszélt.  Pindroch úgy fogalmazott, hogy a színpadon szeretné a jót szolgálni – azaz Istent.

Értékes gondolatokat osztott meg életéről és az általa képviselt értékekről Pindroch Csaba színész. Az M5 „Ez itt a kérdés” című műsorában a színész többek között arról is említést tett, hogy a szeretet is próbálja szolgálni színpadra lépéseivel:

„A színész alapvetően a színpadon a közönséget, a szerzőt, a rendezőt, illetve magát a hivatását szolgálja. Ugyanakkor már a kisgyerekem is mondja az ebédlőasztalnál az öccsének, hogy Isten mindenhol jelen van, hiszen Ő maga a szeretet. Ebben az értelemben a szeretet is próbálom szolgálni a színpadon.

Én azt vallom, hogy ha jó vagyok másokkal akkor az emberek is jók lesznek velem, ha pedig rossz vagyok, akkor az előbb-utóbb visszaér énhozzám. Ez egy folyamatosság, a Godot-ra várva színművében mondja Pozzo, hogy ha valahol sír valaki és azt abbahagyja, akkor abban a pillanatban valahol a Földön sírni kezd egy másik ember. A nevetéssel is pont így működik. A jó és a rossz útja is ez: el kell dönteni, hogy melyik utat választja az ember, én ebben próbálok a lehetőségemhez mérten – az önzőségemet és a hiúságomat félretéve – a jót szolgálni, amit én úgy hívok hogy Isten.

Pindroch Csaba arról is beszélt, hogy mélyen hívő emberként nagy tartást tud adni neki a színház világában az az értékrendszer, amit magáénak tudhat:

„Én olyan területekre tévedhetek, ahova egy mélyen hívő emberről nem gondoják hogy „bejut”: ez pedig a színház nagyon szélsőséges világa és azoké a szerepeké, ahol nagyon hasznos ha az embernek van egy tartása, ami elmondja hogy mi a jó és mi a rossz.”

A színművész fiatalként egyházi iskolába járt, – amely a rendszerváltás előtt kivételes helyzetnek számított – osztálytársaival a mai napig tartja a kapcsolatot:

„A ferences gimnázium egy nagyon jó alap volt, a mai napig heti – vagy akár napi – szinten beszélgetek a volt osztálytársaimmal, pedig több mint harminc éve érettségiztünk. Elképesztő összetartó közösség kovácsolódott ott össze, ilyen csapattal nem nagyon lehet találkozni. Közösen nevelkedtünk, szenvedtünk, voltunk bezárva, az egyházi iskolák különleges világában, amely a rendszerváltozás előtt még teljesen más volt. Annak idején olyan diákok kerültek oda, akiknek a szüleinek nagyon fontos volt, hogy a gyermekük ilyen értékrendbeli nevelést kapjanak. Már a hozott anyag is nagyon erős volt és ezen csak segített az hogy mi össze voltunk terelve.”

Teljes beszélgetés:

 

Borítókép - Fotó: Thália Színház/Bodnár Zsófia
Szemle
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás