Timothy Keller keresztény író Az önmagunkról való megfeledkezés szabadsága című könyvében az egészséges önbecsülés és önértékelés felállításában segít. A TeSó blog könyavajánlóját szemlézzük.
Az önértékelés és az önbizalom témájával a modern coaching, valamint számtalan motivációs előadó és rengeteg pszichológiai blog is foglalkozik. Az ezek által megfogalmazott alapelvek hasznos támpontokat nyújtanak számunkra, de az önértékelésünk és az önbecsülésünk akkor lesz egészséges – a szó legszorosabb értelmében –, ha azok a hitvallásunkkal azonos értékrendek között mozognak.
Timothy Keller az említett könyvében felhívja a figyelmet arra a manapság elterjedt képzavarra az önértékelés kapcsán, amely szerint: ,,Ha valaki alacsony önértékeléssel küzd a mai modern világban, arra a jelek szerint egyetlen orvosság létezik csupán, éspedig az erős önértékelés felépítése. Arra bátorítjuk az illetőt, hogy vegye észre, milyen nagyszerű ember, és mennyi érték rejlik benne. Emlékeztetjük az általa elért kiváló eredményekre, és bátorítjuk, hogy ne fájjon a feje mások véleménye miatt. Biztatjuk, hogy egyedül állítson mércét maga elé, és azt próbálja megugrani, végezetül pedig saját maga értékelje a teljesítményét.”
Ezzel szemben a Bibliában Pál apostol pontosan ennek az ellenkezőjére hívja fel a figyelmünket. A korinthusiakhoz írt első levele 3. részének 21. versétől egészen a 4. rész 7. verséig pont arra mutat rá, hogy
csapdába sétál mindenki, ha bizonyos elvárások vagy normák teljesítése révén próbál önbecsülést szerezni.
Keller Pál apostol példáján keresztül vezeti rá az olvasóit az egészséges önbecsülés felismerésére: „Pál azonban megdöbbentő kijelentést tesz: „Nem érdekel, mit gondoltok rólam – de az sem, hogy én mit gondolok magamról”. Ezzel egy új és számunkra teljesen ismeretlen területre kalauzol bennünket. Az apostol nincs felfuvalkodva – ellenben fel van töltekezve. Pálnak saját bevallása szerint sikerült elérnie, hogy az egója semmivel se követeljen magának több figyelmet bármely más testrészénél. Eljutott odáig, hogy többé nem gondolkozik önmagán. Tegyen bármi rosszat vagy éppen jót, a cselekedeteit immár nem kapcsolja össze az identitásával.”
Odáig eljutni, hogy a tetteim ne a magam vagy mások által emelt elvárások ledöntésére irányuljanak, hosszú út vezet. Ahhoz pedig még több idő kell, hogy az önképemet ne a cselekedeteim függvényében lássam meg. Ez a mindössze egy óra alatt elolvasható, rövid könyv viszont
erős kezdőlökést ad az önmagunkról való megfeledkezés művészetéhez.
Forrás: TeSó blog – Böszörményi-Bálint Eszter
Még nem érkezett hozzászólás