2021. 02. 05.

Közös nevezőre hozható a liberalizmus és a katolicizmus?

A 19. században Lord Acton történész kísérletet tett a címben feltett kérdésre, míg Gájer László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem 2-es számú Keresztény Bölcseleti Tanszékének vezetője elsőként írt magyar nyelvű monográfiát a témáról. Ennek kapcsán készített vele interjút a Válasz Online, ezt a beszélgetést szemlézzük most.

Gájer László atya elmondta, hogy Lord Acton katolikus hitét és liberális meggyőződését is a családjától örökölte. Ez a két eszme fiatalon megérintette, és élete végéig példamutató következetességgel tartott ki mindkettő mellett.

„A liberalizmus és a katolicizmus közös nevezőre hozása megtörtént még a század első felében – olyan francia katolikus gondolkodók részéről, mint de Lamennais, Montalembert és Lacordaire. Ezt a törekvést látva azonban a Szentszék is elkezdett foglalkozni a témával, és megindult egy folyamat, amelynek a végén elutasították ezt a közös nevezőt. Lamennais ennek hatására végül elhagyta a papságot és az egyházat is. Én úgy gondolom, hogy ez tragédia, mert ha a liberalizmus és a katolicizmus a 19. században nem hidegülnek el egymástól, hanem karöltve járnak, az valami jót hozott volna az emberiség számára, és máshogy alakult volna az elmúlt kétszáz év történelme. Ahogy Ludassy Mária fogalmaz, ez lett volna az igazi Szent Szövetség” – nyilatkozta az interjúban.

Kiemelte, hogy Ferenc pápa a nemrég megjelent, Fratelli tutti kezdetű enciklikájában – vagy az Álmodjunk együtt! című, karácsonyra megjelent interjúkötetében – egy nagyon határozott liberalizmus-kritikát fogalmazott meg. Egyrészt figyelmeztet, hogy a mai liberalizmus túlzott individualizmusával szemben a kereszténység nem adhatja fel a közösségelvű gondolkodást. Másrészt arra figyelmeztet, hogy a szabadság körét korlátlanul tágítani veszélyes. De a pápa a liberalizmus érdemeit is elismeri.

„Van, aki azt mondja, hogy az anya azon joga, hogy rendelkezzen a saját és a magzat teste fölött is, szabadságjog. Azt hiszem, hogy mi ezt nem mondhatjuk kritikátlanul, hiszen ez a szabadság egy másik személy kárára valósul meg.

hirdetés

Izgalmas és szerintem per pillanat megválaszolhatatlan kérdés, hogy a személynek szabadságában áll-e a nemi identitása vagy szexuális orientációja felett dönteni.

Ez napjaink egyik legelevenebb etikai kérdése, és ma talán szakismeretünk sincs elegendő, hogy végérvényes morális és teológiai következtetéseket vonjunk le. A tudomány mai állása szerint nem tudjuk egyértelműen megmondani, mennyiben határozza meg a genetika, a biológia a nemi identitást vagy a szexuális orientációt. Vannak, akik ennek az irányában korlátlanul kibővítenék a szabadságjogokat; mi, katolikusok ebben egyelőre nem megyünk tovább.”

Gájer László hozzátette, hogy nem hisz a politikai katolicizmusban, mert sajnos ez a történelem során többször is visszájára sült el.

„Amikor politikai célokra használták fel az evangéliumot, az a legjobb szándék mellett is mindig a politikai célok érdekében történt, nem az eredeti cél, a lelkünk üdvössége érdekében.

Az egyház Európában 1500 éven át szervezte a társadalmat, és sok szempontból korrumpálódott. Gazdag volt, közel került a hatalomhoz, elhanyagolta a szegényeket, háborúkat indított. Ezek vulgáris következtetések, de azt hiszem, nagy vonalakban igazam van. Evilági céloknak megfelelni óhatatlanul korrumpálja a túlvilági célt. Ha valaki nem szereti az egyházat, általában ezért nem szereti.”

A teljes interjú itt tekinthető meg.

Borítókép - Fotó: YouTube/Magyar Kurír
Szemle
hirdetés

2 hozzászólás

  • Válasz filipánics tibor 2021. 02. 06. 00:24

    „Másrészt arra figyelmeztet, hogy a szabadság körét korlátlanul tágítani veszélyes.”Igaza van Ferenc pápának. Erre már Isten is rájött 🙂 Vele ellentétben amit mi emberek ma elképzelünk szabadságnak,az holnap már nem lesz az. Kornak,kultúrának megfelelően szabályozzuk a szabadságát magunknak és másoknak. Tehát a mi szabadságunk képlékeny,amit az érzelmeink nagyon befolyásolnak.
    Tudnunk kell(ene) azt is,hogy egyedül Istentől jön a feltétel nélküli szabadság,amit nem sok ember ért meg. Ez abból látszik,hogy az Ő szabadságára ráerőltetjük a mi elképzeléseinket a szabadságról. Pedig elég egyszerű a képlet. Istené a korlátlan,a miénk pedig a korlátolt szabadság. Érdekes módon, viszolygunk elfogadni ezt. Persze amit nem értesz nehéz elfogadni. Minden ember korlátolt szabadságban él (de ez nem Istentől ered),még ha nem is van tisztában vele. Nagyon sok mindentől függünk és tart „rabságban”. Egyetlen egy személy áll e fölött,Isten. Mi azonban lerángatjuk a szintünkre Őt és a szabadságát is. Így soha nem leszünk Őt képesek annak látni,aki valójában és élvezni azt a szabadságot amit ajándékként megkaptunk Tőle.
    „ez a szabadság egy másik személy kárára valósul meg” Lehet ez az egyik nyitja a dolognak. Isten kárára ugyanis nem tudunk cselekedni,bármennyire is elhitetik ezt velünk.
    Az utolsó négy sor nagyon becsületes és őszinte tisztánlátás. Le a kalappal előtte.

  • Válasz b 2021. 02. 10. 08:44

    Ez egy nagyon problémás interjú. Kár hogy kritika nélkül hoztátok le. Hihetelenül káros, ha egy katolikus teológus nem a katolikus tanítást tanítja, magyarázza, hanem azoknak udvarol, akik azt kétségbevonják az és alá akarják ásni. Kérdezzétek meg Papp Mikóst vagy bárki számotokra hiteles pap-teológust, hogy egyetért-e ezekkel a gondolatmenetekkel!

    A 777blog egész lelkületével és szellemiségével szembemegy ez az ember!