Szemle

„Kedvet kell ébreszteni a gyönyörűség felé” – Kerényi Lajos piarista szerzetes

Egy papnak lehet annyi hite, mint a kutyának! – idézi fel egy tanára mondását a Gulágot megjáró Kerényi Lajos, utalva az élő hit fontosságára. A kilencvenhárom éves szerzetes, óraadó tanár egyike azoknak, akik elsőként kapták meg a koronavírus elleni vakcinát. Kerényi Lajossal a Piarista.hu oldal készített interjút, ennek részleteit szemlézzük.

Óraadó tanára a Szent Margit Gimnáziumnak. Online vagy offline tanít szívesebben?

Az online meg se közelíti a „padi tanítást”. Annyira szükséges, hogy legyen egy erőtér a diákok és köztem. Ez online nincs meg annyira. Tanítás közben ráadásul rengeteget kapok én is tőlük. Fontos mindenkinek a kisugárzása. Azt mondanám, a legfontosabb és legjobb dolog a tanításban a mosoly, a kedvesség, az optimizmus, a derű, amelyen keresztül be tudunk lépni a másik ember szívébe, majd ki tudjuk csaljuk belőle ezeket.

Mi az, amit érdemes még kicsalni a fiatalok szívéből?

A bizalmat. Ezáltal szeretettel tudnak gondolni a tanárra, egymásra. Önmagukban is kell bízzanak. Úgy vélem, a mai világ a kiüresedés időszaka, mert a szép, a szent, a nagyszerű sokszor kimarad. Éppen ezért nekünk az ellopott istenséget – a transzcendenciát, a természetfölöttit – kell visszavarázsolnunk a fiatalok lelkébe. Az emberiség most boldogtalan. Hozzáteszem: mindannyiunknak őrállóknak kell lennünk. Ott a feladatunk és küldetésünk, hogy gondozzuk embertársainkat, szellemileg is gazdagítsuk egymást, és reményt adjunk másoknak. A nyomorult emberiséget az igazi értékekre kell beoltani, a transzcendens felé való nyitottságra.

Mi fontos a tanításban?

Nagyon közel állnak a szívemhez ezek a gimnazista fiatalok, ahogyan az egyetemisták is. Szeretném, hogy tudjanak úgy indulni az életben, hogy igazi őrállók legyenek. Ne engedjék, hogy az értékek kiszoruljanak az életükből, például az igazi tudás, a lényeglátás, az összefüggések ismerete. Ha nincsenek ezeknek az értékeknek a birtokában, akkor ők is és az utódaik is kiüresednek.

Önnek mi segít abban, hogy ne üresedjen ki?

Mióta a pesti piarista rendházban élek, azóta a közösségben több időm van töltekezni. Nem szabad leállni, kiszáradni. A kegyelmi erőket biztosítani kell magunk számára, ebben segít a szentmise, a csönd, s kell, hogy ezek ne fárasztó, szokványos kifejezésekből álljanak. Elmélkedek. Meditálok. És persze a karitatív szolgálat is az élő hithez tartozik.

Emellett olvas, tanít, focizik, horgászni jár. 

A betegekhez is jártam, járok. Ez nagyon fontos az életemben, azért is, mert majdnem orvos lettem. Úgy is mondhatnám, hogy a szegényeket segíteni az nekem fontos, a vallásosságomhoz tartozik.

Ma mit jelent vallásosnak lenni?

Jelen van a naiv vallásosság, a kiszáradt vallásosság és az élő, az igazi vallásosság. A naiv vallásosság különösképp a gyerekeknél van jelen. A gyerek nem okokat keres, hanem imádkozik és örül az ünnepeknek, valamiként a Jóistennek. A kiszáradt vallásossággal kapcsolatban szoktam mondani a fiataloknak, hogy az ilyen ember templomba talán elmegy, számot azonban nem vet az életével, gyónni nem megy. Ez az ember az autója visszapillantójára kiteszi a rózsafüzért, de az számára inkább szerencsehozó kabala, mint elmélkedést segítő eszköz. Hangsúlyozom, hogy a hit értelmes meghajlás kell legyen a számukra. Nem jó, ha a vallásosság csak külsőség. Ahogy hallom néha: „a temetés, jajj, az vallásos legyen”, „legyen keresztelés, mert az a családi hagyomány”, esetleg még az esküvő… De mindezek már tartalom nélküliek. Ma vallásosnak lenni szerintem az élő hit gyakorlását jelenti.

Mi a teendő?

Ezeket nagyon finoman kell bevezetni. Szoktam mondani a szülőknek, nagyszülőknek, hogy az elkopott embereket, vagy éppen kamaszokat, keresőket nem szidni kell. Azzal csak az ellenkezőjét érjük el. Ugye, ahogy a szent nagymama int: „jajj, kisfiam, kislányom, már nem mész templomba? Pogány vagy?”. Ellenkezőleg! Kedvet kell ébreszteni bennük a gyönyörűség felé. Igazán nehéz helyzetben az a kiút, ha az ember nyit az Isten felé és kapcsolatot teremt vele.

Azt mondta, a kórházakat is járja.

Igen. Azért is, mert meggyőződésem, hogy az irgalmasság testi-lelki cselekedeteinek megélése talán a legfontosabb. Van olyan ember, aki rengeteget tud, nagyon felkészült. Erre vonatkozóan egy tanárom korábban azt mondta nekünk: „Tisztelendő urak! Egy papnak lehet annyi hite, mint a kutyának! Sokat tud – a tételeket, tanokat ismeri – de nincs hite. Olyankor ő is unja, és őt is unják.” Viszont aki tud embereket szeretni, megölelni és életre kelteni, az tud élni. Nekem életem része lett az, hogy ott legyek a haldoklók mellett.

Mit üzen a fiataloknak?

Most a fő üzenetem az, hogy ne üresedjenek ki, gazdagodjék a szívük és lelkük! Mert ha tényleg az igazi értékeket keresik, közösségbe mennek, és – a szívük mélyén – megvan bennük a Jézus melletti döntés, akkor sok kérdésre választ kapnak. És keressék maguk is a saját válaszaikat!

A teljes interjú elolvasható ITT.

hirdetés

1 Komment

  • Válasz Filipánics Tibor 2021. 01. 20. 15:42

    “Kedvet kell ébreszteni bennük a gyönyörűség felé.” Tetszik! Tehát hangsúlyozzuk:Isten soha nem büntetett és nem is fog.(de hát akkor ellent mondunk a Bibliának,de hát akkor …….na,erről van szó) Az sem ártana,ha végre Istent egy érett személyiségnek látnánk,tapasztalnánk.(az érett személyiséget pl.nem lehet sértegetni)
    “Az emberiség most boldogtalan.” Volt valaha boldog? Minden kornak más nehézségekkel kell szembe néznie,nem hinném,hogy a honfoglaló magyarok boldogabbak voltak.(hacsak azt nem nevezzük boldogságnak,hogy nem merült le a telefonjuk)
    “A nyomorult emberiséget az igazi értékekre kell beoltani, a transzcendens felé való nyitottságra.” Hát igen,a másik fél is az “igazi” értékeket hangsúlyozza,ami nem a “transzcendens”. Tisztelt tanár úr elfelejti,hogy azok is nagyon értékesek. A lényeg,hogy ne legyünk egyoldalúak.Ráadásul nagy hiba,azt gondolni,hogy az amit én tanítok,az az igazi érték. Remélem én nem esek bele ebbe a hibába,amit elég könnyű elkövetni.
    “A naiv vallásosság különösképp a gyerekeknél van jelen. A gyerek nem okokat keres, hanem imádkozik” Óó,nem hinném,hogy ebből a szempontból sokat fejlődnek a felnőttek,sőt. Ugyan olyan elszántsággal akarjuk befolyásolni Istent imával,mint egy gyermek.