2020. 07. 06.

Öt perces videó az élet egyik legnagyobb kérdéséről – VIDEÓ!

Nem könnyű dologra vállalkozott Filemon Norbert, az Axióma munkatársa: egy rövid, de igen tömör videóban arra keresi a választ, hogy vajon a hit és az értelem összeegyeztethető-e egymással. XVI. Benedek híres regensburgi beszédétől egészen a relativizmus diktatúrájáig jut a szerző – izgalmas kultúrtörténeti utazás, fontos mondanivalóval! 

„Amikor egy német professzor előadást tartott Regensburgban, még nem sejtette, hogy a beszéde felforgatja a világot. Zavargások törnek ki, keresztény templomokat támadnak meg. Egy olasz apácát pedig meggyilkolnak a terroristák. A botrányt az okozta, hogy XVI. Benedek pápa előadásában idézett, egy bizánci császárt, aki az iszlám erőszakos hittérítését kritizálta. A regensburgi beszéd azonban, nem az iszlámról, hanem a hit és az értelem kapcsolatáról szólt.

Benedek azt állítja, hogy a hit és az értelem nem áll ellentétben, hanem összeegyeztethető egymással.

A keresztény hit ugyanis azt mondja, hogy Isten értelmes lény, sőt maga a megtestesült értelem, görög szóval a Logosz. Ebből az következik, hogy aki értelmetlenül cselekszik, az Isten természete ellen cselekszik. A keresztény hit, ezért értelmes hit.

A keresztény tanítástól azonban eltér a muszlim felfogás, amely a hit és az értelem feszültségét nem tudta kezelni. Az egyik legjelentősebb muszlim gondolkodó, Ibn Hazm úgy vélte, hogy Istent a saját szava sem köti. Ha Allah úgy akarná, akkor híveinek bálványimádást is parancsolhatna.

Európa a keresztény megközelítésre épített. Az európai kultúra Jeruzsálem hitéből, Athén filozófiai értelméből és Róma jogi gondolkodásából született. Benedek szerint ebben áll a kontinens valódi identitása, amihez Európa nem volt mindig hűséges.

A keresztény hit lényeges eleme, hogy Isten saját képére és hasonlatosságára teremtette az embert. Az ember ezért értelmes lény. A küldetése pedig, az hogy Teremtőjét megismerje és szeresse, így eljusson az örök boldogságra. Isten kinyilatkoztatást adott neki, és olyan hitigazságokat fedett fel magáról, amelyek nem értelmetlenek, de meghaladják az ember értelmét. Ilyen például a Szentháromság titka.

A görög bölcselet és a római jog a filozófiai értelem fontosságát állítja a középpontba. Arisztotelész azt tanítja, hogy a helyes cselekvés szabályai logikus gondolkodás által megismerhetők. Innen ered a természetjogi gondolat, amely összeegyeztethető a keresztény tanítással. Ez elismeri, hogy nem kell kinyitni a Bibliát ahhoz, hogy az ember belássa, hogy lopni vagy ártatlanokat gyilkolni értelmetlen, azaz erkölcsi rossz.

Ha a hit és az értelem viszonya harmonikus, akkor a hit képes megvilágosítani az értelmet az erkölcsi szabályok felfedezésében. Az értelem pedig rendszerező szerepet játszik a hitben. Most vessünk egy pillantást, arra, hogy mi történt Európában amikor a hit és értelem összehangolása sikerrel járt?

Létrehozták az első egyetemeket. Lerakták a tudományos forradalmak alapjait. Felülmúlhatatlan szépséget alkottak az irodalom, a zene és az építészet területén. Európa adta a világnak a felelős szabadság, a joguralom, az alkotmányos kormányzás és az emberi jogok eszméit, Raffaelo, Newton és Bach remekműveit.

De mi történt akkor, ha a hit és az értelem teljesen elszakadt egymástól?

Fellendült a rabszolga-kereskedelem, vallásháborúk robbantak ki a keresztény világon belül, majd a XX. század totalitárius ideológiái megalapozták a Gulág és Auschwitz borzalmait. Ha a keresztény hitet elutasítjuk, akkor a tudásunk hatósugara csökken. Ha nem Isten teremtette a racionális embert, akkor előbb-utóbb elvetjük a teológiát és a filozófiai értelmet, és kizárólag egy modern értelemfelfogást ismerünk el.

Mit jelent ez?

A modern értelemfelfogás szerint a biztos tudás kizárólag matematikai és tapasztalati lehet. Ez a nézet a vallás és az etika világában csak véleményeket enged megfogalmazni. Ezért, ezen a területen nincs igazság. Csak az én igazam és a te igazad van. Mi az élet célja? Mi történik velünk a halál után? Többé nem lehet biztos választ adni az emberiség alapvető kérdéseire.

Ha az erkölcs teljesen viszonylagos, akkor semmi sem végleges, csak az érzelmek rabláncán tartott ego. Ez az erősebb igazát eredményezi. Aki zsarnoki módon érvényesíti akaratát, és ezzel felszámolja a szabadságot.

Így érkezünk el a relativizmus diktatúrájához, amely dominálja a nyugati kultúrát. Ezt látjuk akkor ha Európa összekeveri a jót és rosszat. Amikor nem védi az ártatlanok életét. Ha szépet lát a csúfban, és ha már azt sem tudja, hogy fiú-e vagy lány. Ha Európa helyre akarja állítania valódi identitását, akkor meg kell hallania a német professzor valódi üzenetét. A hitnek és az értelemnek szüksége van egymásra.”

Szemle
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás