2020. 04. 07.

Miért jelent többet Jézus kereszthalála néhány órányi szenvedésnél?

Hogyan tudott Jézus kínszenvedése elégtételt adni az emberiség történelmének összes bűnéért kevesebb mint húsz óra alatt? Sok frissen megtért keresztény hallja a megváltó üzenetet, de vajon hogyan tudja ez az egyetlen cselekedet letörleszteni az emberiség összes eddigi és jövőbeli bűnét?

Krisztus meghalt a kereszten, hogy megváltson minket, önként az életét adta értünk. Ez nem csak a kereszténység alapját szolgáló tanítás, de ez egy valóságos történelmi esemény is, hiszen Urunk keresztre feszítése egy bizonyos időpontban, egy bizonyos helyen és bizonyos emberek részvételével valóságosan megtörtént. Krisztus szenvedésének története a Gecsemáné kertben kezdődött a lelki gyötrődéssel csütörtök éjszaka és pénteken délután 3 órakor fejeződött be, amikor kilehelte a lelkét a kereszten.

A rossz hír és a jó hír

Ahhoz, hogy megértsük, hogy mi a jó hír számunkra, előbb értelmeznünk kell a rossz hírt. A rossz hír az, hogy amikor Ádám és Éva szívében megrendült az Istenbe vetett bizalom, akkor a bűn belépett a világba. Isten szeretettel teremtett minket és szabad akaratot adott nekünk, mi azonban nem engedelmeskedünk neki. Az ember természete alapvetően bűnös. Ha megfigyeled, egy kisgyereknek sem kell tanítani a hazugságot vagy a rosszalkodást, tehát ez a hajlam alapvetően bennünk van.

Mindannyian bűnösek vagyunk és szükségünk van a megváltásra.

Viszont a jó hír az, hogy Isten elküldte nekünk az egyetlen Fiát, Jézust, hogy osztozzon velünk az emberségben, hogy egy nap majd mi is osztozni tudjunk Vele az istenségében. Mivel Jézus lejött a Földre, eggyé lett velünk, így Ő is megtapasztalta az emberi szükségleteket, például a fáradtságot és az éhséget. Az Isten emberré vált és példát mutatott nekünk.

A kereszt tökéletes áldozata

Földi szolgálatának végén Jézus készségesen vállalta a kereszthalált.  Ez volt Isten terve, hogy oly módon mutassa meg az emberiség iránt érzett mélységes szeretetét, hogy áldozatul adja a Fiát. Jézus egy személyben a feláldozott bárány és a Főpap is, aki bemutatja az áldozatot. (Ennek a jelentőségét igazán a zsidó áldozati bemutatás megértésén keresztül tudjuk felfogni.) A kereszten látjuk csak igazán az Ő Királyságát, ahogy szolgálja a népét a haláláig.

Az Ószövetségben Isten népe kecskét vagy bárányt áldozott fel a személyes bűneikért. Innen származik a bűnbak kifejezés.

A juhok vagy a kecskék metaforikus értelemben magukra vették azoknak a bűneit, akik bemutatták az áldozatot, majd ezt követően levágták őket. De Jézus tette hatalmasabb, mint ezek az állatáldozatok. Ahogy Szent Pál mondja: „Ő azt, aki bűnt nem ismert, „bűnné” tette értünk, hogy benne „Isten igazságossága” legyünk” – (2Kor 5,21). A keresztáldozat nem csupán egy metafora, hiszen Jézus mindenható Istenként képes volt arra, hogy az egész emberiség bűnét valóságosan is magára vegye és a keresztre szegezze.

Főpapként Jézus felajánlja az egyetlen tökéletes áldozatot az Atyának, engesztelésül a világ összes bűnéért. Ő az egyetlen és örök Főpap. Ő az egyetlen híd Isten és ember között. A halála által ismét megnyílt számunkra az út a Mennybe, hiszen Ádám első bűnét Jézus, az Új Ádám helyrehozta.

Jézus a harmadik napon a Szentlélek erejével feltámadt és egyszer és véglegesen győzelmet aratott a halál felett. Jézus feltámadása egy ígéret, hogy nem leszünk a halál rabszolgái. A sátán elleni háború véget ért, de folyamatosak a harcok minden egyes lélekért, egészen addig, amíg Jézus újra el nem jön.

A probléma

Isten létezése ellen leginkább a gonosz létezésével lehetne érvelni. Ez egy igazi probléma, hiszen nincs racionális megoldás rá. Hívőként ezt valljuk: „Tudjuk azt is, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra válik, hiszen ő saját elhatározásából választotta ki őket.” – (Róma 8,28). Szép valóság, hogy Isten jót hoz ki a gonoszságból, de a sátán jelenléte továbbra is az egyik legerősebb érzelmi akadály Isten felé.

Az ateista J. L. Mackie azt hitte, hogy ha Isten mindentudó, akkor azt is tudja, hogy a gonosz jelen van a világon, és ha tényleg mindenható és jóságos, akkor bizony megakadályozná ezt. De mivel még mindig létezik a sátán, így ez azt bizonyítja, hogy Isten tehetetlen, tudatlan vagy gonosz.

Viszont, ha Isten a jóságra kényszerítené a teremtményeit, akkor nem létezne a szabad akarat. Isten csakis azért engedi meg a gonoszságot, mert tudja, hogy még egy ennél nagyobb jót is ki tud hozni belőle, még akkor is, ha ezt mi nem tudjuk megérteni a korlátozott látásmódunkból adódóan. Isten jóságos, arra teremtett minket, hogy boldogok legyünk Vele már itt a földi életben és majd utána a Mennyben még inkább.

Krisztus keresztjével kapcsolatban az a legfontosabb, hogy Isten hatalma, tudása és jósága azt jelenti, hogy a szenvedés értékes, ha egyesül a kereszttel. Ez a megváltó szenvedés.

A megváltó szenvedés

Nagyon könnyű elhinni azt, hogy a világon több a gonoszság, mint a jóság. Ha csak figyeljük az esti híreket, máris ezt érezzük. A gonoszság az ember saját választása miatt létezik, a szabad akarattal függ össze a szenvedés, a természeti katasztrófák és a szörnyű betegségek. Tudjuk, hogy sosem tudjuk igazán megérteni, hogy milyen jót lehet ebből kihozni, mégis feltesszük magunkban a kérdést, hogy vajon hogyan lehet értékes a szenvedés?

A Katolikus Egyház Katekizmusának 1505. pontja ezt írja: „Szenvedésével és kereszthalálával Krisztus szenvedésnek új értelmet adott: hasonlóvá tud tenni bennünket Őhozzá, és egyesíthet az Ő megváltó szenvedésével.”

Ha a nyomorunkat, a szenvedésünket és a fájdalmunkat imádságban felajánljuk, akkor ez egyesül Krisztus keresztjével, önmagunk és mások iránti kegyelemmé alakul, lelki gyógyulást és békét hoz.

Összegzés

Krisztus az irántunk érzett szeretetéből adta oda az életét a kereszten. A szenvedés az emberi életünk része, és ezt Krisztus is tudja, hiszen hamarabb átélte, mint mi.

Nem számít, hogy milyen gyötrelmeken vagy fájdalmakon megyünk keresztül, Jézus teljesen át tudja érezni. 

Urunk szenvedése kevesebb, mint húsz óráig tartott, de a kereszten megszerzett érdemei és az ebből folyó kegyelmei az örökkévalóságig kitartanak. Lehetetlen számunkra, hogy mindent lássunk, amit Isten megtett, de bíznunk kell Őbenne, még a halál árnyékának völgyében is. Ha megkapjuk és elfogadjuk a bölcsesség lelkének ajándékát, akkor ezáltal Isten szemszögéből is megláthatjuk a dolgokat.

Avilai Szent Teréz így fogalmazott: „A Menny fényében a legsúlyosabb szenvedés sem lesz komolyabb, mint egy éjszaka egy kényelmetlen szállodában.”

 

A cikk Will Wright, Catholic-link. org oldalon megjelent írásának szerkesztett változata.

Fordította: Nagy Barbara

Nagy kérdések
hirdetés

2 hozzászólás

  • Válasz Zoltán 2020. 04. 07. 23:07

    “Az ember természete alapvetően bűnös. ”

    Ez konkrétan nem igaz. De ha mégis, akkor felmerül a kérdés, hogy ki teremtette az embert ilyennek?

    “Ha megfigyeled, egy kisgyereknek sem kell tanítani a hazugságot vagy a rosszalkodást, tehát ez a hajlam alapvetően bennünk van.”

    Ez sem igaz. Egyrészt számos kisgyerek van, aki nem hazudik és nem rosszalkodik. A másik meg h. pszichológiai oldalról az ún “rosszalkodás” az a legtöbb esetben határfeszegetés, vagy figyelem- és szeretetigény kifejezése.

  • Válasz I. László 2020. 04. 09. 10:11

    Nem “néhány óra” – gondoljatok Pio atyára! A Szentmisében az idők végéig belevág a történelembe, és folytonosan megjelenik a megtört test az oltáron. Bizony a Feltámadott újra és újra megtöretik értünk.