Egy 89 éves hölgy gerillamissziója

A Parókia Portál készített interjút a 89. életévét töltő Zsófi nénivel, aki különleges, személyes versekkel  örvendezteti meg szomszédait, és az idegen járókelőket is.

A református hölgy, aki korábban harminc évig presbiteri jegyző volt Pestszentlőrincen a Kossuth téri Református Gyülekezetben, tizenöt éve minden húsvét és karácsony előtt ajándékoz egy-egy verset ismerősöknek és ismeretleneknek.

„Prédikálni nem tudok, ezért verseket írok, hogy megosszam az örömhírt másokkal” – nyilatkozta a Parókia Portálnak.

Húszévesen unalmában kezdett írni, azonban később felhagyott vele. 2003-ban kezdte el újra az írást, miután egy önkormányzati ünnepségen ismerőse révén felolvasták egyik versét. 

„Két évvel később hirtelen jött egy gondolat – hiszem, hogy az Úrtól –, hogy a verseimet sokszorosítsuk, tegyem őket egy nejlonzacskóba, hogy ne keveredjenek a vizes reklámújságokkal, és dobjam be a környékbeli postaládákba. Azóta több mint kétszáz ember rendszeresen olvassa őket, köztük akad, aki az ünnep közeledtével kifejezetten várja, mikor érkezik.” Zsófi néninek listája is van arról, hogy kiknek visz rendszeresen verset húsvét és karácsony közeledtével. Saját véleménye szerint maguk a versek nem különlegesek, viszont a címzettek számára az lehet, hiszen látják rajta, milyen nagy szeretettel adja. 

Az idős özvegyasszony, Székely Lászlóné, azt gondolja, talán azért kapott ilyen hosszú életet, mert még “dolga van ezekkel a versekkel”. 

„Volt, hogy felsóhajtottam, Uram, mit írjak, és jött a gondolat, hogy ülj le és írd – és mint a tollbamondást, úgy kaptam meg fentről, mit írjak” – eleveníti fel.

Zsófi néni mindenkinek szívesen osztja verseit, azoknak is, akik a zebrán átsegítik, de előfordult már, hogy a villamosvezető fülkéjébe csúsztatta be írását. 

Az idős hölgy szerint, azok közül, akik a verseit kapják, valójában nem sokan hisznek Isten és Jézus létezésében. Költeményeiben általában természeti képekkel indít, finom megfigyeléseket tesz, olyan érzéseknek és gondolatoknak ad hangot, amelyeket bármely olvasó magáénak érezhet, végül pedig az evangéliumnak azt a végső igazságát hirdeti, amely kapcsolódik a mi világunkhoz. 

Zsófi néni vallja, hogy Isten készíti fel az emberek szívét az örömhír befogadására, de a hívő emberek feladata, hogy ez az üzenet a kellő pillanatban ott legyen.

Forrás, Fénykép: Parókia Portál

hirdetés