2020. 01. 03.

“Köszönöm nektek” – II. János Pál pápa utolsó mondata a fiatalokhoz

Szent II. János Pál egyházfői szolgálatát nagyban meghatározta a fiatalokkal való kapcsolata: még haldoklásakor sem feledkezett meg róluk – ahogyan ők sem róla.

Szent II. János Pál pápát nem véletlenül nevezik a mai napig a fiatalok pápájának: rengeteg gesztust gyakorolt feléjük, – mondhatni felénk – lenyűgöző módon értette meg magát a jövő nemzedékével. Tette mindezt úgy, hogy egy betűt sem engedett az erkölcsi mértékekből: nem azért mert begyöpösödött volt, hanem tiszta szeretetből. És ezt a fiatalok megértették, felismerték – és rettenetesen becsülték. Nem véletlen, hogy egészen halála pillanatáig legfőbb szövetségesei voltak. Sőt, tulajdonképpen azóta is: akárhányszor voltam a Szent Péter-bazilikában a sírjánál, mindig ott imádkozott a legtöbb fiatal. Mintha csak halála után is kísérné őket útjukon, soha el nem engedve őket. 

“És én az Ő nevében megölellek titeket” – II. János Pál üzenete a magyar ifjúsághoz

A szaléziak oldalán szörfölve találtam rá egy érdekes írásra, amely a lengyel egyházfő és a fiatalok kapcsolatáról szól:

“Nem véletlenül nevezték II. János Pált a fiatalok pápájának. Bár mindenkihez különleges erővel tudott szólni, mégis talán a fiatalokkal találta meg leginkább a közös hangot. Ha valaki a Szentatya életét, megnyilatkozásait tanulmányozza, bizonyára nem kerüli el figyelmét II. János Pál megkülönböztetett szeretete, érdeklődése a fiatalok, a fiatalság kérdései, problémái iránt. “Látom bennetek a hajnal hírnökeit”– mondta – “Fogd az életedet a saját kezedbe és alkoss belőle egy valódi, személyes mesterművet”  – ez csak két gondolat, amit a fiataloknak címzett. Már pápasága kezdetén megszólította őket, amikor az egyház és a világ reménységének nevezte az ifjúságot. Valódi párbeszédet tudott folytatni a fiatalokkal, amire nem sokan képesek.

Évek, évtizedek során milliók tapasztalhatták a Szentatyával való találkozás páratlan élményét.

Öregsége és elhatalmasodó betegsége dacára a fiatalokkal való találkozások alkalmával még a külső szemlélő számára is észrevehetően megfiatalodott. Akárhová utazott is a világban, mindig kereste a fiatalokkal való találkozást, és a fiatalok is keresték a Szentatyát. A pápa körül egybegyűlő, az ő szavait hallgatva Krisztust kereső, nyitott fiatalok a korukra oly jellemző lelkesedésükkel, életörömükkel, a bennük rejlő fiatalos lendülettel, erővel a keresztény remény élő jelei, hordozói az Egyház és az egész emberiség számára.

Nevéhez fűződik az első Ifjúsági Világtalálkozó, egy esemény, amely az évek múlásával rendszeres találkozó lett, amely különböző földrészeken fiatalok millióinak adja meg a lehetőséget, hogy lelkesedéssel megéljék hitüket.  1985-ben, az első IVT évében, ezt mondta: „Az egész egyháznak egyre elhivatottabbnak kell lennie globális szinten a fiatalok felé, vágyaik, igényeik, nyitottságuk és reményeik felé, hogy elvárásaiknak megfeleljen, és hogy Krisztus bizonyosságát kommunikálja feléjük.”

2005. április 2-án, néhány órával a halála előtt egy szeretettel és hálával teli utolsó gondolatot küldött a fiataloknak: 

“Kerestelek benneteket és most eljöttetek hozzám. Köszönöm nektek!”

II. János Pál halálakor a jelenlevő fiatalok tizennyolcezer üzenetet hagytak a Szent Péter téren. Ezekből ezerötszáz olvasható a boldoggá avatásra megjelent Ciao Papa! (Szia Pápa!) című könyvben.”

Egyik legfontosabb üzenete volt az örömhír bátor terjesztésére való buzdítás:

“Ne féljetek kimenni az utakra, a nyilvánosság elé, ahogy az első apostolok tették, akik hirdették Krisztus és a megváltás örömhírét a városok, a központok és a falak terein. Nem annak van itt az ideje, hogy szégyelljétek az evangéliumot. Annak van itt az ideje, hogy a háztetőkről hirdessétek!” 

Hogy mi lehetett II. János Pál titka a kisugárzásán kívül? Az egyszerű őszintesége: azt tapasztalom, hogy a fiatalok szívéhez sokkal könnyebb eljutni, mint sokan gondolnánk: hallgatásra, őszinteségre és szeretetre vágynak. Hallgatásra, hogy őket is komolyan vegyék, hogy a bennük rejlő kincseket felfedezhessék, és kérdéseiket feltehessék. Őszinteségre, hogy ne mellébeszéljenek nekik, hanem tiszta üzenetet kaphassanak, amitől többek lehetnek. És szeretetre, arra az érzésre, hogy a javukat akarják. A szent pápának pedig mind a három tulajdonsága a szívében volt, így nem csoda, hogy elválaszthatatlan kötelék alakult ki közötte és a fiatalok között. 

Fotó: laici.va

Felhasznált forrás: szaleziak.hu  magyarkurir.hu

 

Egyéb
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás