A katolikus egyházfő június 29-én, szombaton Róma védőszentjeinek ünnepén szentmisét mutatott be a vatikáni bazilikában. Homíliájában hangsúlyozta, hogy Szent Péter és Szent Pál apostolok tanúságtevőként állnak előttünk.
Ha a tanúságtétel lényegére tapintunk, akkor látjuk, hogy a két apostol tanúságot tesz az életről, a megbocsátásról és Jézusról. Ezt a három gondolatot fejtette ki szentbeszédében a pápa. Utalt rá, hogy Szent Péter és Szent Pál élete nem volt feddhetetlen és egyenesirányú. Ebben nagy tanítás rejlik: a keresztény élet kiindulási pontja nem az, hogy megérdemeljük azt. Amikor okosabbnak és jobbnak gondoljuk magunkat másoknál, akkor az a vég kezdete.
hirdetésAz Úr nem azokkal tesz csodát, akik magukat igaznak tartják, hanem azokkal, akik tudják, hogy rászorulnak.
Alázat, megbocsátás és tanúságtétel
Ferenc pápa rámutatott, hogy Szent Péter és Szent Pál életük során alázatosak voltak. Mindketten megértették, hogy az életszentség nem abban áll, ha felmagasztaljuk magunkat, hanem abban, ha megalázzuk magunkat. Az életszentség nem előrehaladás a ranglétrán, hanem az, hogy mindennap rábízzuk saját szegénységünket az Úrra, aki nagy dolgokat visz végbe az alázatosakkal.
Mi a titka annak, hogy az apostolok gyengeségeik ellenére haladtak előre? – tette fel a kérdést a pápa. Az Úr megbocsátása. Megbotlásaikban ezek a szentek találkoztak az Úr erőteljes irgalmasságával, aki által újjászülettek. Megbocsátásában találkoztak az elnyomhatatlan békével és örömmel, a botlásaiknál nagyobb szeretettel. A megbocsátás meggyógyította bűntudatukat.
Péter és Pál tanúságot tett Jézusról. Azok számára, akik tanúságot tesznek róla, Jézus több mint történelmi alak, egy élő személy: újdonság, nem már korábban látott dolgok, hanem a jövő újdonsága és nem a múlt emléke. A tanúságtevő nem az, aki ismeri Jézus történetét, hanem aki megéli Jézus szeretetét. A tanúságtevő végsősoron ezt hirdeti: Jézus él és ő az élet titka.
(Jézus) nem vallási riportereket vagy „címlap” keresztényeket keres, hanem tanúságtevőket, aki mindennap így fordulnak Hozzá: „Uram, te vagy az életem”.
Miután az apostolok találkoztak Jézussal és megtapasztalták megbocsátását, tanúságot tettek róla azáltal, hogy új életet éltek: odaajándékozták magukat, nem kímélték magukat. Egyetlen mércéjük volt: a határtalan szeretet.
Kérjük a kegyelmet, hogy ne legyünk langyos, félig-meddig keresztények, akik hagyják kihűlni a szeretetet. Fedezzük fel újra, hogy kik vagyunk valójában a Jézussal való mindennapi kapcsolat által és megbocsátásának erején keresztül – kérte homíliája végén a pápa.
Konstantinápolyi küldöttség
Végül a pápa köszöntötte a konstantinápolyi ökumenikus pátriárkátus küldöttségét: jelenlétetek emlékeztet minket arra, hogy nem kímélhetünk semmilyen erőfeszítést a hívek közötti teljes egység felé vezető úton, szeretetközösségben minden szinten. Együtt ugyanis – Istennel kiengesztelődve és egymásnak megbocsátva – arra kaptunk meghívást, hogy legyünk Jézus tanúságtevői életünkkel.
A teljes cikk ide kattintva olvasható.
Borítókép: Vatican Media
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás