Interjú

„Nálunk még a sörcsapból is Don Bosco folyik” – interjú Ábrahám Béla szalézi tartományfőnökkel

Csütörtökön négynapos látogatásra érkezik Magyarországra Ángel Fernández Artime atya, a szalézi szerzetesrend vezetője: látogatásának csúcspontja a péntek délutáni kazincbarcikai esemény lesz, ahol a fiatalokkal is találkozik. Erről az eseményről, a szervezésről, valamint a szalézi lelkiségről Ábrahám Béla atyával, a szaléziak magyarországi tartományfőnökével beszélgettünk.

Ha Béla atya egy világi cég magyarországi vezetője lenne és nem egy szerzetesrend tartományfőnöke, akkor jogosan kérdezhetném, hogy azért is jön-e a vállalat első embere látogatóba, hogy megnézze mennyire dolgoznak eredményesen hazánkban. Egy szerzetesrendnél a rendfőnök látogatása mit jelent?

Jogos a felvetése, ez is szerepet játszik, hiszen jogilag nekem Ángel Fernández atya a főnököm. Ugyanakkor ezek a látogatások sokkal inkább lelkipásztori céllal történnek, nincsenek jogi vagy gazdasági kérdések terítéken, erre megvannak a megfelelő kijelölt személyek a szalézi rendben. A rendfőnök atya azért érkezik holnap Magyarországra, hogy meglátogasson bennünket, együtt imádkozzunk, erősítsük a kialakult barátságot. Tanítani és buzdítani fog bennünket, nekem ilyen a főnököm! (Nevet)

A magyarországi szalézi közösség számára mekkora jelentőséggel bír a rendfőnök látogatása?

Másfél éve már volt nálunk látogatóban Ángel atya, most már nincs akkora történelmi jelentősége egy ilyen eseménynek, mint korábban. Ez azért van, mert a rendfőnökök hat évre kapnak megbízatást, ez idő alatt pedig gyakorlatilag az a feladatuk, hogy mind a 132 (!) országot végiglátogassák, ahol szaléziak vannak. Ez brutális kihívás: négy hónapot vannak Rómában és nyolc hónapon keresztül utaznak: ilyenkor egy „bőröndben lakik”, telefonon valamint laptopról intézi a feladatait. Egy szalézi rendfőnöknek nem csak a lelkére kell vigyáznia, hanem kiváló fizikai állapotban is kell lennie, mert ezt a rengeteg utazást nem könnyű elviselni. Mi úgy tekintünk  rá mint egy mai Don Boscóra, felnézünk rá és izgatottan várjuk, hogy buzdítson bennünket.

Ez az izgatottság miben mutatkozik meg leginkább?

Az előkészületekben: több programot is szervezünk, ahol lehet majd találkozni Ángel atyával. Lesznek teljesen nyilvános eseményei a rendfőnök atyának, ahol bárki találkozhat vele, illetve olyanok is, amelyeken a szalézi szerzetesekkel lesz együtt. A legkiemelkedőbb program a péntek 15 órakor kezdődő kazincbarcikai találkozó lesz, ahol a Don Bosco Sportcsarnokban a fiataloknak tart buzdítást, de az eseményre a fiatalságukat régebb óta gyakorlókat is szeretettel várjuk. A rendfőnök atya három nap alatt három szentmisét mutat be, pénteken Kazincbarcikán, szombaton és vasárnap pedig Budapesten. A honlapunkon minden fontos információ megtalálható.

De az izgatottsághoz hozzátartozik az is, hogy tudomásul kellett vennünk; a lehető legrosszabb időpontban látogat hozzánk! (Nevet) Őszi szünet, halottak napjától nemzeti gyásznapig, nem a legszerencsésebb ez a számunkra. De itt kell megragadni a pozitív szemléletet: ez egy kiváló alkalom és lehetőség arra, hogy összekapjuk magunkat!

Meg lehet szólítani a mai fiatalokat azzal az üzenettel, hogy érkezik a rendfőnök atya?

Szerintem nem, ennek pedig az az oka, hogy nem ismerik. Ha olyan valaki jönne, akinek ismernék a médiaszerepléseit, akkor könnyebb dolgunk lenne. Ráadásul nem látványos kívülről nézve a szereplése, sokkal inkább szívhez szóló. De aki tényleg azt gondolja, hogy a szalézi családhoz tartozik, annak fontos az ő látogatása: nem a főnökünk, hanem az atyánk érkezik hozzánk.

 

 

Bosco Szent János tizedik utódjáról van szó: a rendalapítóhoz hasonlóan ő is egy megközelíthető, vidám ember?

Abszolút, teljes mértékben: már most biztos vagyok benne, hogy amikor a fiatalokkal való találkozója lesz, akkor alaposan csúszni fog a program, mert mindenkihez lesz egy-két kedves szava! Szerzetesként egyébként pontosan látjuk Don Boscónak a kemény oldalát is: mi egy „apás” rend vagyunk, talán a ferencesekhez tudnám ebben hasonlítani magunkat, ahol a rendalapítót nagyon nagy tisztelet övezi. Nálunk a sörcsap is úgy működik, hogy először egy kis Don Bosco jön ki belőle, és utána a sör: az első alapszabályunk az ő élete!

 

Ha már szóba kerültek a ferencesek: az ő esetükben talán még egy nem hívő is tudja, hogy mik a fő jellegzetességeik, például a szegénység. Egy szalézi lelkületre mi a jellemző?

Azt remélem, hogy a megalkuvás nélküli lelkipásztori szeretetet: ha ezt meg tudjuk valósítani, akkor abban tényleg nagyon sok öröm és vidámság van. Például ott maradtunk Aleppóban a legnagyobb bombázások idején 6-700 fiatallal, ott maradtunk a legkeményebb afrikai vidékeken, vagy ahol az Iszlám Állam tartott rettegésben mindenkit. Ez a megalkuvás nélküli szeretet. Amint elkezdjük az önsajnálatot, az aggódást, akkor ez az egész csorbát szenved.

 

132 ország, a világ harmadik legnagyobb szerzetesrendje. Mennyire jelentős a szaléziak magyarországi jelenléte?

Mi vagyunk a világ legkisebb szalézi rendtartománya: nincsen még egy ilyen kis létszámú önálló tartománya a rendnek. Harmincöten vagyunk mindenkit beleszámolva, a következő Ukrajna pedig már negyven fős. A létszámunkhoz képest viszont nagyon nagy mennyiségű munkát végzünk, iskolákat tartunk fel, ráadásul a kazincbarcikai sportcsarnok megépítése egy különleges mérföldkő volt az életünkben. Ezért is örülünk, hogy ott fog találkozni a rendfőnök atya a fiatalokkal!

 

***

Don Ángel Fernández Artime, Don Bosco tizedik utóda a Szalézi Társaság élén.

A szalézi rendfőnök, Ángel Fernández Artime spanyol és 58 éves, 1960. augusztus 21-én született Luancóban (Gozón, Asztúria, Spanyolország). Spanyolul és olaszul beszél.

Első szerzetesi fogadalmát 1978. szeptember 3-án tette le, 1984. június 17-én Santiago de Compostelában tett örökfogadalmat és 1987. július 4-én szentelték pappá Leónban.

Diplomát szerzett pasztorálteológiából, licenciát filozófiából és pedagógiából.

Don Bosco tizedik utóda eredetileg a spanyol León tartományban volt ifjúságpasztorációs felelős, iskolaigazgató, tagja a tartományi tanácsnak és tartományi vikárius, 2000-2006 között tartományfőnök. Tagja volt a 26. Egyetemes Káptalant előkészítő bizottságnak. 2009-ben nevezték ki a Dél-Argentin Szalézi Tartomány tartományfőnökének, és szerepénél fogva lehetősége volt, hogy együtt dolgozzon Buenos Aires akkori érsekével, Jorge Mario Bergoglio bíborossal,  a mostani Ferenc pápával.

A 27. Egyetemes Káptalan választotta meg rendfőnöknek 2014. március 25-én.

Don Ángel rendfőnökként nem először  látogat Magyarországra, 2017 áprilisában már járt hazánkban, amikor a magyar szaléziak voltak a házigazdái a rendfőnök és csapata együttes látogatásának.

***

Ábrahám Béla atya Budapesten született 1968. március 20-án. Miután befejezte filozófiai és teológiai tanulmányait az Esztergom-Budapest Egyházmegye esztergomi szemináriumában, 1991. június 15-én pappá szentelték. Még ugyanebben az évben, amint a kommunista rezsim összeomlását követően a szerzetesek újra visszatérhettek közösségeikbe, belépett a szalézi noviciátusba Szombathelyen. Első szerzetesi fogadalmát 1992. augusztus 8-án, örökfogadalmát 1998. június 28-án tette le.

 

Béla atya néhány évig a budapesti szalézi plébániákon dolgozott. 1999 és 2005 között Budapest-Óbudán volt igazgató, novíciusmester és ekonómus; majd a péliföldszentkereszti rendház és lelkigyakorlatos központ igazgatójaként szolgált.

 

Különböző tisztségeket töltött be tartományi szinten: 1995-től 2000-ig szalézi ifjúságpasztorációs felelős volt, amikor egy posztkommunista világ kontextusában képes volt különleges szerepet betölteni; a következő években volt tartományi ekonómus, a szalézi munkatársak delegátusa és a szalézi iskolák felelőse, valamint tartományfőnöki vikárius. 

 

Tartományfőnöki szolgálatát 2012. április 22-én kezdte meg Kazincbarcikán.

***

Martí Zoltán

 

Az önéletrajzok forrása a szalezi.hu

Előző bejegyzés Következő bejegyzés

1 Komment

  • Válasz Filipánics Tibor 2018. 10. 31. 23:25

    Üdv!
    “Ez a megalkuvás nélküli szeretet!” Érdekes,szinte már dicsekvésnek hangzik.Mindenkinek más élethelyzet adja a megalkuvás nélküliséget.Nem szép dolog kiemelnünk a magunkét és azzal példálózni.Lehet,hogy valamit jobban tudunk másoknál de az is előfordulhat,hogy mások valamit jobban tudnak nálunk.Ráadásul ebben az idézetben semmi jó és hasznos nincs.Számomra pont ellenkezőleg,azt mondja,hogy ha nem vagyok háborús övezetben akkor nem tudom mi a megalkuvás nélküli szeretet.Ejnye bejnye! Kicsit magunkra raktuk a koronát,nem de?
    (gondolj bele,kedves olvasó,te megalkuvó vagy?És ha igen,ez az idézet tanít téged,bosszant vagy elsiklasz felette mint annyi minden felett)