2018. 06. 03.

Hogyan tovább május 25. után?

Sok véleményt, reakciót lehetett olvasni mindkét oldalon az ír népszavazás után. Életvédő oldalon főleg a csalódottság hangjait, az abortuszpárti oldal pedig történelmi győzelemként ünnepli a csaknem ⅔-os többséggel megszavazott változtatást.

Véleményem szerint az eredmény nem, a többség mértéke viszont meglepő. Ezzel a népszavazással egy nagymintás pillanatképet kaptunk a társadalom gondolkodásáról: valamivel több, mint kétmillióan vettek reszt rajta és elsöprő többség szavazott igennel az abortusztörvény enyhítésére.
Ez arra kell, hogy rávilágítson, hogy pusztán egy politikai cselekedet, az abortusz törvényi szigorítása önmagában nem lesz, nem lehet eredmény és megoldás, mert a társadalmi akarat – mint például az ír népszavazás –, azt bármikor megváltoztathatja. Azt kell elérni, hogy a társadalom lássa és értse az élet értelmét, és az élet védelmének fontosságát. Ezért hárul mostantól még nagyobb felelősség az életvédelem területén dolgozó civil szervezetekre, mert egyszerre kell változást elérni a közgondolkodásban, és segíteni azon nők millióit Európa-szerte, és tízezreit Magyarországon, akik ilyen vagy olyan okokból az abortuszt választják.

Ezen a ponton tehát fel kell tenni a kérdést, hogyan tudok én segíteni: a barátomnak, aki váratlanul teherbe esett, de még tanul; a lánynak, akit megerőszakoltak, és babát vár; az anyának, akinek a a gyerekét méhen belüli, élettel összeegyeztethetetlen rendellenességgel diagnosztizálták, és pár óránál többet nem jósolnak neki, ha egyáltalán megéri a saját születését?

hirdetés

Ezekben az esetekben az abortusz a kisebbik rossznak tűnhet, indokolhatónak látszik az anya és a gyermeke méltóságának védelmével, de nem így van, mert nem lehet alternatíva olyan megoldás, amely bárkinek az életébe kerül, amikor lehetne más utat választani. Az sérti az emberi méltóságot, ha bárkinek egy másik ember életéről vagy haláláról kell döntenie. Nincs olyan racionális érv, amely indokolhatja, hogy bármilyen helyzetben a baba vagy az anya élethez való jogát a másik fölé helyezzük.

Ezeknek az embereknek olyan alternatívát kell tudni nyújtani, amely nem kell, hogy egy ártatlan élet szándékos kioltását jelentse. Ezt nagyon jól kifejezi az egyik ír szlogen: “Real compassion doesn’t kill.” – A valódi együttérzés nem követel életet.

Művelődj, tájékozódj az abortuszról, beszélgess a barátaiddal az életről! Mindig a személynek való segítségnyújtás vezéreljen! Legyél tisztában azokkal a szervezetekkel, amelyek konkrét segítséget tudnak nyújtani krízishelyzetekben. Ilyen például az Együtt az Életért Egyesület krízistelefonja.

Ha ennél többet akarsz tenni, akkor csatlakozz egy civil kezdeményezéshez. Fiatalként vár a FÉSZ: jelentkezz, ajánld fel a segítséged. 35 éves kor felett pedig az Együtt az Életért Egyesületben találhatsz feladatot. Csak így érhetjük el, hogy egy törvényi szigorítás végül a széles társadalmi gondolkodást tükrözze.

Mohay Domonkos

Életbevágó
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás