Nagy kérdések

Minek annyit böjtölni?

“Nem értem az Egyházat: miért helyez olyan nagy súlyt a böjtre? Természetes, hogy bűn a mértéktelen italozás, sőt a dohányzás is, de már enni sem szabad?” Erdődy Imre (egykori sajóvámosi plébános) válaszolt erre a kérdésre.

A választ távolról kezdjük, hogy majd rátérjünk a lényegre. A böjt, illetve a koplalás (a kettő között nagy a különbség!) a világban bevett gyakorlat. Egyesek azért koplalnak, hogy szépek legyenek. Valóban nem valami gyönyörűség egy elhájasodott nő, de férfi sem. Létezik ennek egy szinte beteges változata, Barbi-szindrómának nevezném, amikor – különösen a leányok – betegre, sőt halálra fogyasztják magukat.

Másik oka a koplalásnak az egészség. Az ember azt gondolná, hogy nagyon jól kell táplálni a testet és ki kell pihentetni ahhoz, hogy a legnagyobb teljesítményt tudja nyújtani. Ez tévedés. A legtöbb energiát az emésztés igényli. Micsoda merénylet testünk ellen azt sok fölösleges ételt-italt feldolgoztatni szerveinkkel, amit azok kínjukban zsír formájában raktároznak. A test a sok alvásban, kényelemben teljesen ellustul. Olyan utálatos, hogy mindig több ételt, italt, alvást kíván. A böjt és a rendszeres, kitartó munka egészségessé, fitté teszi az embert. Kérdezem: hizlalják-e az élsportolókat, vagy – bocsánat – a versenylovakat, agarakat? Az állatok közül csak azokat, amelyeket le akarnak vágni – ez Szent Ágoston hasonlata. Egy neves orvos mondta nekem: jegyezze meg, addig marad fiatal, míg el nem hízik. Neves teológus professzorunk, dr. Takács József állandóan mérte magát. Ha egy kiló felesleget felszedett, már böjtölni kezdett.

A böjt teszi ízesebbé az ételt. Képessé válik az ember a valódi élvezetre, arra, hogy örüljön Isten adományának. De az igazi böjt az, amikor nem szépség, egészség, hanem a Jóisten és lelkem üdvéért koplalok. Erre példát ad az egész Ószövetség, de főként az Úr Jézus, aki negyvennapi böjttel kezdte meg nyilvános működését.

A túltáplált, italtól elázott, ellustult test ezer kísértésnek, súlyos bűnöknek a forrása. Nemcsak az érzékiség melegágya, hanem minden irányban tönkretett élethez vezet.

A böjtnek nagyszerű hatása van az egész lelki életre. Lehet, hogy először kellemetlenséget, éhséget, fejfájást, gyengeséget okoz, de idővel mindez örömre változik. Szellemibbé, éberebbé tesz, megnyílik az ember az Istennel való új élet számára. Ezért természetes, hogy a böjt és az ima együtt jár. Böjtölj, hogy láss! Az érzékek kiélesednek, a szemek ragyogóbbak, elevenebbek lesznek, többet és intenzíven látnak. Kivonja testünket a has uralma alól, egyre nagyobb étvágyat kapunk Istenre.

Szentatyánk nem győz eleget beszélni a fogyasztói társadalom ellen, ami Nyugatról ragad a népre. Ez rosszabb, mint a kommunizmus. Ő kifejti, hogy igenis az embert boldogságra teremtette a Jóisten, de ez nem azonosítható az élvezetekkel. Az ilyen ember elveszti emberségének teljes dimenzióját, a mélyebb érzést és az élet értelmét. Megöli mindazt, ami a legmélyebben és leglényegesebben emberi az emberben.

Nekünk a fegyelmezett, másokra figyelő ember kell. Olyan, aki kezébe veszi a kenyeret, és mielőtt beleharapna, körülnéz, nem lát-e maga körül olyat, aki éhes szemmel néz reá. Ha igen, akkor tör neki. Nem baj, sőt jó, ha kevesebb jut neki. Ez az igazi öröm. Tudok magamnak parancsolni, lemondani másokért, és örömet szerezni. Nem szabadna arról sem megfeledkezni, hogy a böjthöz hozzátartozik: alamizsnát adni a szegényeknek.

Arra is kell gondolni: nemcsak az ételben lehet böjtölni, hanem a tv-ben, az édességben, mindenben, ami oly kedves tud lenni számunkra.

Forrás: Keresztenyelet.hu

Támogasd Te is a 777 evangelizációját!

Ne feledd, a megosztással evangelizálhatsz!

Előző bejegyzés Következő bejegyzés

Még nem érkezett hozzászólás