2016. 05. 07.

Bibliaolvasási maratonnal üzennek az amerikaiak

Kilencven órán keresztül tartó bibliaolvasási maraton helyszíne a washingtoni Capitolium előtti tér. Huszonhét év óta minden évben megtartják a rendezvényt, amely a vallásnak az amerikai életben játszott szerepére kívánja felhívni a figyelmet.

A napok óta zuhogó esőben is folyamatos a Biblia hangos felolvasása a washingtoni törvényhozás épülete előtt. Egyházi emberek és civilek adják egymásnak a mikrofont, és óriási esernyők és sebtében kifeszített sátrak alatt tart a rendezvény, amelyet meglepően sokan látogatnak meg. Jeffrey Light, egy virginiai baptista templom lelkipásztora szerint: “fontos, hogy az ember tudja a célját és a küldetését a világban, s ezt a célt  teremtőnk jelöli ki”.

A maratoni rendezvény célja a vallás fontosságának érzékeltetése az amerikaiak mindennapi életében. A hit és a vallás azonban nem “csak” az úgynevezett kisemberek életében fontos tényező, hanem az  amerikai politikában is.

Alan Cooperman, a Pew közvélemény-kutató intézet vallásra vonatkozó kutatásokkal foglalkozó igazgatója szerint azonban az amerikaiak ugyan változatlanul vallásosak, de a vallás befolyása a mindennapi életben csökkenőben van. A Pew Intézet 2007-ben és 2014-ben végzett átfogó kutatást erről.

A kutatásból kiderül, hogy csökkent azoknak az amerikaiaknak a száma, akik hisznek Istenben, naponta imádkoznak és rendszeresen járnak templomba. “Meglepő lehet, de nagyon gyorsan gyarapodik azoknak a tábora, akik egyetlen vallással sem azonosítják magukat” – nyilatkozta Cooperman  nemrégiben az amerikai közszolgálati rádiónak. 2000-ben a megkérdezetteknek mindössze a 7 százaléka, 2007-ben már a 14 százalékuk nyilatkozott így.

Társadalomtudósok szerint ennek magyarázata a nemzedéki változásokban rejlik. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra is, hogy a nagy arányban az Egyesült Államokba érkező spanyolajkú bevándorlók erősen vallásosak.

A UsaChristfelmérések szerint a kongresszusi politikusok és a kormányzati tisztségviselők jóval vallásosabbak az átlagembereknél. Vagyis: a “szervezett hit” változatlanul fontos szerepet játszik az amerikai politikában. Ennek legismertebb példája egyébként még George W. Bush elnöksége idején volt tapasztalható. Bush elnök, aki 40 esztendősen talált rá a vallásra, evangéliumi keresztény, s  politikai döntéseiben nemegyszer befolyásolta őt a hite. Jelentős költségvetési summákat fordított például úgynevezett “hit közeli” intézmények finanszírozására – mivel az állam az alkotmány értelmében közvetlenül nem támogathat egyházi intézményeket -, és szintén jelentős szövetségi pénzeket juttatott vallási-etikai programok (például a házasság előtti szexuális önmegtartóztatás fontosságát hangsúlyozó kampány) finanszírozására. Egyszer pedig a palesztin elnökkel, Mahmúd Abbásszal folytatott megbeszélésén azt találta mondani: neki Isten rendelte el, hogy tegyen rendet a Közel-Keleten. A beszélgetésről annak idején Abbász számolt be a brit sajtónak.

Az amerikai képviselőház és szenátus bársonyszékeiben jelenleg helyet foglaló politikusok 90 százaléka – a  Pew intézet adatai szerint – keresztény. Az amerikai társadalom egészének 73 százaléka vallja magát kereszténynek. A keresztények mellett muszlim, hindu és zsidó vallású, valamint  ateista politikusok is helyet foglalnak a képviselői és szenátori bársonyszékekben. Azt egyelőre a társadalomtudósok is elképzelhetetlennek tartják, hogy az Egyesült Államok elnökének ateistát válasszanak meg. A mostani választási kampányban is az elnökjelöltségért küzdő szinte valamennyi politikus felhozta a hitét, egyedül a demokrata párti elnökjelölt-aspiráns, Bernie Sanders vermonti szenátor nem tartotta fontosnak, hogy a hitéről beszéljen. Sőt, amikor erről kérdezték, kifejezetten hangsúlyozta, hogy a hite nem befolyásolja a politikai állásfoglalásait.

A szenátusban – a törvényhozás felsőházában – nemrégiben vitát rendeztek arról, hogy a politikusok hogyan igyekeznek egyensúlyt teremteni-tartani  hit és politika között. James Lankford republikánus szenátor Oklahomából például úgy nyilatkozott: a hitének minden porcikájából áradnia kell, mert ha őszinte a hit, akkor mindent érint.

Alan Cooperman szerint ugyanakkor a társadalomban érzékelhető változások egyelőre nem befolyásolják drasztikusan a hit szerepét az amerikai életben és politikában.  “Az amerikaiak elsöprő többsége változatlanul vallásos, a lakosság 77 százaléka változatlanul azt vallja, hogy tagja valamelyik vallási csoportnak. Ez egy nagyon vallásos ország” – fogalmazott a társadalomtudós a közszolgálati rádióban.

(MTI)

Hírek
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás