Fennállásának százötvenedik évfordulójához érkezett a Nemzetközi Lepramisszió. A szervezet jelenleg huszonhét tagországgal, köztük Magyarországgal mint egyedüli kelet-európai országgal végez széles körű szolgálatot a leprabetegség elleni küzdelemben és gyógyításában. A Világ/nézet legfrissebb adásának vendége Riskóné Fazekas Márta, az ötvenéves Lepramisszió – Magyarország igazgatója, aki a szervezet munkássága mellett több, a leprabetegséggel kapcsolatos megrázó történetet is megosztott.
„Évezredeken át hatalmas rejtély volt és sok-sok kérdés kapcsolódott a bakteriális eredetű, ma már gyógyítható és tünetmentessé tehető betegséghez. Négyezer éves kínai leletek is bizonyítják a kórokozó egyidejűségét az emberiséggel, amely félelmet, rettegést és félreértéseket szült akár Indiában, akár Kínában, akár Izraelben. A múlt század közepéig nagyon keveset tudott az emberiség a fertőzésről, és kirekesztették azt, aki elkapta. Mérhetetlen embertelenség kísérte a leprabetegség útját, ami ma is érzékelhető azokban az országokban, ahol jelen van” – mondta a misszió magyarországi vezetője.
Alig több mint 150 éve rég várt áttörést jelentett egy norvég biológus, Gerhard Armauer Hansen felfedezése, aki megtalálta és azonosította a lepra kórokozóját. Ennek köszönhetően
kiderült, hogy a betegség távolról sem olyan rettenetes, mint amilyennek évezredeken keresztül gondolták az emberek.
Világossá vált, hogy olyan bakteriális fertőzésről van szó, ami a finom idegvégződéseket támadja meg a bőrfelszín alatt, illetve az ujjvégeken, a kéz- és lábfejen, az orron, ez pedig érzéketlenséghez vezet.
Riskóné Fazekas Márta elmondta, hogy egy olyan betegségről van szó, ami az alultápláltság, a tiszta ivóvíz és a higiénia hiánya miatt alakul ki, ezért a fejletlen világban ma is százmilliókat fenyeget.
A leprabetegek hatvan százaléka jelenleg Indiában él, ahol a magyar misszió orvosai, önkéntesei is óriási erőfeszítéseket tesznek azért, hogy megakadályozzák a kórokozó terjedését.
A segítségnyújtást az egyénről a közösségekre is kiterjesztik, tehát nemcsak egészségügyi ellátást biztosítanak, hanem testi, lelki, szellemi, társadalmi segítséget igyekeznek nyújtani. Felkarolják az érintett családokat, vállalják a gyermekek iskoláztatását. „Jézus isteni hatalmával nemcsak meggyógyította a betegeket, de gondja volt az életük további alakulására is, hiszen elküldte őket a papokhoz, hogy azok mondják ki, hogy valóban meggyógyultak, vagyis visszavezette őket a társadalomba: mi ez, ha nem rehabilitáció?! Ugyanezt teszi a lepramisszió is” – hangsúlyozta Riskóné Fazekas Márta.
További részleteket hallhattok a magyar lepramisszióról a Világ/nézet március 17-i adásában, ahol Riskóné Fazekas Márta igazgatóval Molnár Ambrus beszélget.
hirdetés
