2023. 11. 12.

Ahol a kereszténység félrement – 5 téves igeértelmezés, ami sokakat megsebzett

Sokszor a Bibliai szövegek téves interpretációja megsebezte azokat, akik közeledni szerettek volna Istenhez. A gond nem a Bibliával vagy Istennel van, hiszen akkor a félreértések kezdettől fogva ott lettek volna. A probléma akkor jelent meg, amikor olyan magyarázatok születtek egyes igehelyekre, amelyek nem voltak teljesen igazak/pontosak. Erre hoz 5 példát Schindler Zsófia pszichológus.

Fals interpretációk

Hiszem a keresztény tanítást, ám egyúttal látom azt is, hogy sokszor a Bibliai szövegek téves interpretációja megsebezte azokat, akik közeledni szerettek volna Istenhez. Fontosnak tartom ezzel is foglalkozni és elismerni, ha valamiben hibáztunk. De hol a hiba? Látjuk azt, hogy a korai kereszténység mennyire felemelte a nőket, gyerekeket, betegeket, időseket, tehát azokat, akik akkoriban a társadalom peremére szorultak. Ez pedig releváns, mert megmutatja: a gond nem a Bibliával vagy Istennel van, hiszen akkor a félreértések kezdettől fogva ott lettek volna. A probléma akkor jelent meg, amikor olyan magyarázatok születtek egyes igehelyekre, amik nem voltak teljesen igazak/pontosak. Hoztam néhány példát.

  1. A test rossz, a lélek jó

Sosem értettem, hogy tudott ennyire elterjedni az a nézet, amely szembeállítja egymással a testet és a lelket, a kereszténység ugyanis pontosan az a vallás, amelynek fontos az emberi test. Olyannyira, hogy konkrétan a test feltámadását is hirdeti, nem csak a lélek továbbélését. A test kontroll alatt tartása mindig is az egyik központi tanítás volt. A kereszténység kezdettől fogva hirdette, hogy jobb, ha nem engedünk minden késztetésnek, ám az a fajta szélsőséges aszkézis, ami egyúttal a test sanyargatását is jelentette, már erősen elkanyarodott az eredeti tanítástól. Az önkontroll nem egyenlő az önsértéssel.

  1. A szex szégyenteljes

Keresztény körökben a szexről sokáig csak suttogva illett beszélni. A purity culture extrémebb vonulatai azt erősítették, hogy a testünktől félnünk kell, mert olyan vágyakat és érzéseket produkál, amik komoly küzdelemre hívnak. Ami részben igaz, mert ahogy írtam is: abszolút támogatom és fontosnak tartom az önkontroll gyakorlását. A purity culture túlkapását inkább abban látom, hogy a test egészséges működését egy ponton szégyennel és bűntudattal társította, olyannyira, hogy már a randizástól/ismerkedőstől is óva intette a fiatalokat (lásd a népszerű I Kissed Dating Goodbye c. könyvet). Az igazság az, hogy a Biblia például az Énekek Énekében (különösen az eredeti szöveg), nagyon is pozitívan és nyíltan beszél a szexről. Minden, csak nem szégyenlős.

  1. A házastársi szexre azért éri meg várni, mert fantasztikus lesz

Gyakran ezzel az ígérettel motiválták (és motiválják még ma is sokszor) a fiatal keresztényeket, ám az igazság az, hogy a házastársi szex a legritkább esetben indul tökéletesen. És ebben nincs semmi furcsa, hiszen az, hogy mindkét fél jól tudja magát érezni, tanulás, egymásra hangolódás és kommunikáció kérdése. Ez pedig idő. Az ígéretek és azokból fakadó illúziók sokszor adtak okot csalódásra, ezért fontos, hogy a szexről realisztikus képet fessünk.

Lehet, hogy a házastárssal nem lesz rögtön tökéletes, de az nem jelenti, hogy rossz döntést hoztál vagy bármit is elrontottál volna.

  1. A férjnek mindent szabad

Talán a legmegosztóbb Bibliai versek egyike, amelyben Pál arról ír, hogy a férj feje a feleségnek. Az már ritkábban kerül említésre, hogy a férfiakat ugyanazzal a lendülettel felszólítja, hogy szeressék, védelmezzék, sőt, áldozzák fel magukat a feleségükért. Utóbbi azonban sokszor olyannyira feledésbe merült, hogy egy házastársi szeretetet hirdető és a férfiakra jókora felelősséget helyező verset, néhányan addig csűrtek-csavartak, míg az abúzust is megmagyarázták vele. Szögezzük le: Isten előtt mindenki egyenlő. A nők nem kevésbé értékesek, mint a férfiak. Az, hogy más feladatot kapunk és máshol vannak az erősségeink, nem jelenti, hogy kevesebbek lennénk. Isten soha nem helyesli a bántalmazást. Aki ezt mondja, az hazudik.

  1. Női hierarchia

Az édesanyák minden tiszteletet megérdemelnek. Ám egy nő nem kevésbé értékes pusztán azért, mert egyedülálló. Gyakran a feleség- és anyaszerep méltatása (ami a legnagyobb jó szándékkal történik), azt az érzést kelti, hogy aki nem talál párt vagy sosem lesznek gyerekei, az a hierarchia alsóbb szintjén helyezkedik el. Ez pedig nincs így. Egyedülállónak lenni nem kudarc.

Senki sem lesz kisebb Isten szemében, ha nem lesz belőle feleség vagy anya.

Ezek csodálatos szerepek, amiket fontos megmutatni, mert olyan törekvések, mint pl. a childfree mozgalom, rendre bűntudatot keltenek az anyákban és az anyaságra vágyó nőkben. A házasság és az anyaság jó dolog. Viszont senki sem kevesebb, ha valamiért máshogy alakul az élete.

Hova tovább?

Együtt érzek azokkal, akiket az itt felsorolt tanítások valamelyike megbántott, megsebzett. Őszinte leszek: nem egy fájdalmas pofon ért az életben a “vallás” miatt (és itt szándékosan használom idézőjelben a szót). Ám a legnagyobb áldás és ajándék volt később megismerni olyan keresztényeket, akik meghallgattak, felkaroltak, támogattak, szeretnek. Ezért nem gondolom, hogy az előzőleg említett problémákra a progresszív teológia jelentené a megoldást. A purity culture túlkapásait mindenképpen korrigálni kellett, én azonban azt vallom, hogy a Bibliai szövegekhez való visszatérés és a józan interpretáció mindenkinek többet használ, mint ha hagynánk, hogy az inga ezúttal a másik oldalon lengjen ki és a “mindent lehet” vallásosság uralkodjon.

Schindler Zsófia pszichológus 

Forrás: Lelkes Blog

 

Borítókép - Fotó: Dreamstime.com
Szemle
hirdetés