2023. 04. 03.

Valóban több férfi lenne pap, ha eltörölnék a cölibátust?

Valóban több férfi szentelné életét a papi hivatásnak, ha engedélyeznék számukra a házasságot?  Egy nemzetközi felmérés szerint a római katolikus papság jelentős része ebben az esetben is a cölibátus mellett döntene – többek között ez a megállapítás is elhangzott a „Kínos teológiai kérdések konferenciáján”, amelyet az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán tartottak.

A 21. század embere azt gondolja: ha a római katolikus egyház papsága nősülne, sokkal több férfi szentelné életét a papi hivatásnak. Ferenc pápa 2023 márciusában azonban úgy nyilatkozott, kételkedik abban, hogy a cölibátus – amely csupán jogi, és nem dogmatikus, visszavonhatatlan előírás – eltörlésének ilyen következményei lennének. Ugyanerre a megállapításra jutott egy tudományos kutatás is.

Egy angol, walesi és indiai római katolikus papok körében végzett felmérés alapján a papság jelentős többsége akkor is a cölibátus mellett döntene, ha a későbbiekben engedélyeznék is számukra a házasságkötést – hangzott el Lengyel Zsolt egyházjogász, szentszéki bíró és ügyvéd, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola adjunktusának előadásában. Elmondta:

a papi nőtlenség a legújabb kutatások szerint kétezer éves intézmény, vagyis az apostolok idejéből származik.

Nem a papi nőtlenség volt az egyetlen olyan téma az Apor Vilmos Katolikus Főiskola nemrégiben tartott teológiai konferenciáján, amely megosztja a társadalmat. Míg tavaly a világjárvány hatásainak vallási-teológiai vetületét vizsgálták, idén „kínos teológiai kérdésekkel” – vagyis a cölibátus mellett többek között az apokrif evangéliumokkal, a tradicionalista rítusú mise ünneplésével, a búcsú teológiai megközelítésével és a mesterséges megtermékenyítésről szóló egyházi tanítással – foglalkoztak az Apor Vilmos Katolikus Főiskola, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, a Színház- és Filmművészeti Egyetem és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat BTK Filozófiai Kutatóintézet professzorai és tudományos munkatársai. A konferenciát Marton Zsolt váci megyéspüspök nyitotta meg.

Az emberek fejében sokszor téves elképzelés él azzal kapcsolatban, hogy mit gondol a római katolikus egyház például a papi nőtlenségről vagy az asszisztált reprodukcióról, de az egyház múltjáról is nagyon sok fals információ kering. Először ezeket kell helyre tenni ahhoz, hogy párbeszédet tudjunk folytatni” – hangsúlyozta Lovassy Attila teológus, főiskolai tanár. A konferencia szakmai vezetője az előadásokhoz érkezett hozzászólások és kérdések alapján az egyik legérzékenyebb témának az asszisztált reprodukciót és az arról szóló egyházi tanítást tartja.

Kék Emerencia erkölcsteológus, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola docense előadásában kiemelte: a katolikus egyház a házasság egységét és az embriók élethez való jogát, személyes emberi méltóságát tartja alapelvnek, ezek fényében értékeli a különböző – megtermékenyítést célzó – orvosi beavatkozásokat. Az erkölcsteológus kitért arra is:

az egyház célja, hogy tovább lásson a jelen „boldogságánál”, és arra figyelmeztessen, milyen negatív lelki és testi következményekkel járhat a „mindenáron gyereket akarunk” felfogás.

Lovassy Attila hozzátette: a meddőség problémája nagyon sok házaspárt érint, így továbbra is folyik a teológiai gondolkodás a kérdésről és arról, hogyan tudnak segítséget nyújtani a gyermekre vágyó házaspároknak. Példaként említette az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Anna-Joachim-programját, amely többek között mentálhigiénés tanácsadással, párkonzultációs lehetőséggel, közösségi programokkal segít a meddőséggel küzdő pároknak.

A konferencia témája volt a búcsú teológiai megítélése is. „A búcsú végighúzódik az egyház történelmén. A középkor végi visszaélések és a protestánsok elutasítása után a tridenti zsinat a búcsú gyakorlatát rendbe tette, az egyházban a búcsú józan gyakorlata él, amelyet mindig személyes megbánás, bűnbánat és megtérés előz meg” – magyarázta Lovassy Attila, Hozzátette: az egyház tanítása megkülönbözteti a bűnbocsánatot és az ideigtartó büntetés elengedését – akárcsak a profán világban, ahol a megbocsátás nem jelenti automatikusan a büntetés alóli felmentést. Ez a gondolat – mondta a teológus – már az ókori liturgiában jelen volt, erre utalnak a katakombák feliratai is.

Borítókép - Fotó: Dreamstime.com
Nagy kérdések
hirdetés