Egy kutatás szerint az erdélyi magyarok értékrendje a család, a nemi szerepek és a vallásgyakorlás kérdésében jóval konzervatívabb és a kereszténység értékeihez közelebb álló, mint az anyaországé. Nyolcvanhárom százalékuk rendszeresen imádkozik, de még ennél is többen tekintik magukat vallásosnak.
Az European Values Study (EVS) felmérése keretében először mérték fel az erdélyi magyar és a finnországi svéd közösség értékválasztásait is. Az azonos kérdések feltevésével Európa 42 országában végzett felmérésnek a családra, a nemi szerepekre és a vallásgyakorlásra vonatkozó eredményeit ismertették kedden.
Az európai társadalmak mindegyike kiemelt szerepet tulajdonít a családhoz való ragaszkodásnak. Abban azonban már jóval kisebb az egyetértés, hogy milyen értékek kapcsolódnak a családhoz, és mit tekintenek családnak.
hirdetésAz EVS négy kérdésen keresztül vizsgálta a magánéleti liberalizmust, amelyek közül kettő a homoszexualitás, egy-egy pedig az abortusz és a válás elfogadottságára vonatkozott. Mind a négy kérdés tekintetében éles törésvonal mutatkozik meg Nyugat-Európa és az egykori szocialista országok között. Az erdélyi magyarokra és Romániára a kelet-európai régión belül is kevésbé jellemző a magánéleti liberalizmus.
Az egy és tíz közötti skálán 2,4-es értéket kapott a homoszexualitás, 3,5-öt az abortusz és 4,7-et a válás elfogadottsága. Az erdélyi magyarok kilenc százalékát jellemzi határozott magánéleti liberalizmus, míg a konzervatív értékrendet vallók aránya 60 százalékos.
A vizsgálat minden mutatója azt jelezte, hogy Románia Európa legvallásosabb országa. Itt a legmagasabb a felekezeti kötődéssel rendelkezők (97 százalék), a rendszeresen templomba járók (31 százalék), a rendszeresen imádkozók (81 százalék) és a magukat vallásosnak tekintők (85 százalék) aránya. A felmérés eredményei szerint az erdélyi magyarokat is a romániaihoz hasonló, európai összehasonlításban kiugróan magas vallásosság jellemzi. Így az erdélyi magyarok 99 százalékának van felekezeti kötődése, 34 százalékuk templomlátogató, 83 százalékuk imádkozik rendszeresen, 89 százalékuk tekinti magát vallásosnak.
A mutatók nagy mértékben különböznek a jóval szekularizáltabb Magyarország mutatóitól.
hirdetés
1 Komment
” Itt a legmagasabb a felekezeti kötődéssel rendelkezők (97 százalék)” Még nem jártam Romániában de aki járt annak biztosan van fogalma róla,hogy milyenek a románok. Ha csak a számokat nézzük (97 ) akkor ennek az országnak fantasztikusnak kellene lennie minden téren de főleg emberileg,hisz a vallások a jóra tanítanak. Azonban én kétlem,hogy ez a 97 százalék azt jelentené,hogy 97 százalékban tökéletesek lennének vagy (!!) közel lennének hozzá. nemrég volt a válásról szó,vajon Romániában hány százaléka végződik válással a házasságoknak? Vajon mennyire erős az egymás iránti szeretet? vajon ennyire nagy százalékba toleránsak is egymással?
Nemrég nem tetszett valakinek,hogy azt írtam a keresztények között is sok a válás illetve,hogy a vallás kevésbé befolyásoló tényező. Íme a pár éves Romániai statisztikák: “egy válásra 4,6 házasságkötés jut” “Országos szinten 30 ezer házasságot bontanak fel évente, ami napi 120 válást jelent.” a Transindex.ro portálról. Ideje tehát kinyitni a szemünket és végig gondolni a VALÓDI okokat,mert ha egy olyan országban is ennyi a felekezeti hívő,alig szabadna elválni. Ezzel azt is mondanám,hogy a keresztények (és más vallású hívők) nem különbek a hitetlenektől. Mert nem a vallás határozza meg az ember minőségét hanem a cselekedetei.