Interjú

„Bizonyítottam, hogy egy apácának is lehet helye a Corvinuson” – interjú Baritz Laura domonkos szerzetesse

Baritz Sarolta Laura sikeres menedzserként, nagy külkereskedelmi vállalatoknál és egy multinacionális cégnél bizonyította tehetségét. Később úgy érezte, hogy Isten szerzetesnek hívja, ezért belépett a Domonkos-rendbe. De a közgazdaságtól továbbra sem szakadt el: azon dolgozik, hogy egy emberközpontú, igazságos gondolkodásmód terjedjen el a piacon, amely jelenleg az ember helyett a profitra fókuszál. Ez a misszió hozta létre a KETEG-et is: a két éves képzés során a hallgatók megismerhetik, hogy az Egyház társadalmi tanítására alapozva milyen is lehetne a gondolkodásunk a közgazdaságról, a munkáról – és az emberről.

Mielőtt a szerzetesi hivatást választotta, sikeres menedzserként dolgozott. Mennyiben gondolkodott másképp a közgazdaságról a versenyszférában lévő Laura Sarolta a most velem szemben lévő Laura nővérhez képest?

Ahogyan akkor dolgoztam – többek között a Pepsinél voltam kereskedelemfejlesztési menedzser – és gondolkodtam, az teljes mértékben megfelelt az akkori közgazdaságtani gondolkodásnak. Ennek az a lényege, hogy az életnek a lényege a gazdasági célok teljesítése a lehető legnagyobb profit elérésével. Az egyéni hasznot ugyanúgy maximalizálja ez a gondolkodás, mint a céges.t.

Jól érezte magát ebben a közegben is?

Igen, mert emberekkel dolgozhattam és ezért az emberközpontú gondolkodást bele tudtam vinni a munkámba – még ha ez akkor nem is volt tudatos. Már szerzetesként jutottam el oda, hogy megismertem az Egyház társadalmi tanítását. Bilbaóban voltam egy konferencián, ahol olyan emberek adtak elő, akik egyszerre voltak teológusok, etikusok és közgazdászok: egy nagy aha-élmény volt ez számomra, amikor megismertem egy olyan gondolkodást, amellyel egészen máshogy tekintettem a közgazdaságra. Ezt követően elkezdtem olyan társakat keresni, akik ilyen szellemben művelik a közgazdaságtant, így találtam rá a Kindler József professzor vezette Altern-csoportra és három munkatársukra: Dabóczi Kálmánra, Kocsis Tamásra és Baranyi Árpádra.

Kinyílt számomra a világ, megértettem hogy az Egyház társadalmi tanítására alapozott közgazdasági gondolkodás viszi előre az emberiséget.

Ezt követően pedig a Corvinusra jelentkezett doktori képzésre: nem csodálkoztak a tanárok és a hallgatók, hogy valaki szerzetesként beül a padba a közgazdaságról tanulni?

Kétségtelen, hogy szokatlan látvány lehetett, ahogy habitusban megjelentem az egyetem aulájában. De azzal, hogy jól tanultam és a tudományos szinten is megálltam a helyemet, bizonyítani tudtam, hogy egy apácának is lehet helye egy ilyen közegben. Olyannyira elfogadtak, hogy nagyon sok barátom lett a Corvinuson.

Nem hívő barátok is?

Határozottan igen. Az én közegem a jóindulatú, nem hívő emberek közege, akik még nem jutottak el az Isten felismeréséig. Rengeteg olyan jó ember vett körül engem, akik nem hittek Istenben, mégis sokat tanulhattam tőlük. Remélem persze, hogy az emberközpontú megközelítés segíthet nekik abban, hogy közelebb kerüljenek Istenhez. Mert jónak lenni jobb, mint nem jónak lenni, az erkölcs pedig valódi érték: ha ezen az úton elindulunk, akkor lehet, hogy meg tudunk érkezni Jézushoz.

A doktori disszertációját is az emberközpontú közgazdaságról írta. Hogyan fogadták?

Valóban ezt a megközelítést tartalmazta: nagy sikere volt, a védésemen is sokan vettek részt. Egy teljesen világi környezetben sikerült matematikai – statisztikai alapon megfogalmazni, hogy az ember erkölcsös, belső motivációja a jóra, erényekre hajlik, és a közjó valóban létezik.

Ismerve a nagy cégek hozzáállását, a pénz hajszolásának a kultúráját, nem tűnik kicsit naivitásnak az erkölcsre alapozni egy gazdaságot?

Naiv dolog lenne azt gondolni, hogy az értékek hierarchiájában az anyagi javak vannak legalul és az erkölcsiek legfelül? Az anyagi világ csupán egy eszköz, amelynek az lenne a feladata, hogy az erkölcsi. értékek létrejöttét elősegítse. Ez egy jobb rendszer, mint ahol a hasznokat maximalizálják, ahol halálos versenyek vannak vesztesekkel. Rengeteget beszélünk arról, hogy milyen igazságtalan a vagyonok elosztása, hiszen a Föld lakosságának tíz százaléka birtokolja a teljes vagyon kilencven százalékát.

Ezzel szemben nem lehet naivitás a „jót tenni jó” elve.

Erre a gondolkodásmódra egy egész képzést építenek, mi a céljuk?

A KETEG – azaz a Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban – 2010-ben indult a Sapientia Főiskolán. Ez egy posztgraduális, esti képzés, ahol az emberközpontú közgazdasági gondolkodásmódot ismerhetik meg a hallgatók, miközben teológiai–filozófiai és társadalomtudományi tárgyakat is elvégeznek. Egy remek közösség alakul ki a végzett hallgatók között, akikkel a mai napig jó kapcsolatban vagyunk. Nagy siker, hogy ez a képzés a Corvinuson is felvehető tantárgy csoport „Emberközpontú gazdaság” néven, már közel ezren el is végezték 2013 óta. Ott fél évük van a hallgatóknak megismerni ezt a gondolkodásmódot, a KETEG a Sapientián viszont két éven át tart.

Martí Zoltán


A KETEG képzéséről bővebben a linkre kattintva olvashatsz. Az ősszel induló képzésre a jelentkezési határidő augusztus 23., felvételi augusztus 25.

Borítókép - Fotó: Youtube
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás