2017. 05. 03.

Lengyelország ünnepel

Ha ezekben a napokban Lengyelországban járunk, napról-napra különleges ünnepekkel találkozhatunk.

Május 1-én, Szent József napján a munka ünnepét tartották, majd 2-án a Zászló ünnepe volt, ma pedig Lengyelország Királynőjére emlékeznek, ami egyúttal az Alkotmány ünnepe is.

226 évvel ezelőtt, május 3-án fogadták el az újkori Európában az első, a világon az amerikai után a második írott alaptörvényt.

Az 1791. május 3-án megszavazott alkotmány szerzőinek II. Szaniszló Ágost lengyel királyt, Ignacy Potockit, Litvánia nagymarsallját és Hugo Kollątaj pap-filozófust tartják. A dokumentum az európai felvilágosodás szellemiségében íródott, de az 1787-es amerikai alkotmány jegyeit is magán viseli. Megalkotóinak az a meggyőződése tükröződik benne, hogy a kormánynak az egész nemzet javát kell szolgálnia.

A dokumentum 11 cikkelyből áll. Az első a római katolicizmust határozza meg uralkodó vallásként, ugyanakkor a vallásgyakorlás teljes szabadságát biztosítja más felekezetek követőinek is.

Az ötödik cikkely rögzíti a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom szétválasztását: a kétkamarás Szejm hozta a törvényeket, a végrehajtó hatalom a király és a Jogok Őreinek kezében összpontosult, míg az ítélkezés a független bíróságok feladata volt.

A Május 3-i Alkotmány bevezette a többségi döntéshozatal rendszerét, és megszüntette a liberum vétót, amely addig lehetővé tette, hogy az egyes törvények elfogadását egyetlen képviselő ellenszavazata meghiúsítsa. A király nem rendelkezett törvényhozói jogkörrel. Ahhoz, hogy döntése érvényes joggá váljon, a megfelelő miniszter aláírására volt szükség, aki pedig a Szejmnek tartozott felelősséggel. Létrejött a parlament új formája, a Készenléti Szejm, amelynek tagjait két évre választották, és bármikor berendelhették a törvényhozás ülésére. Az alaptörvény előírta azt is, hogy 25 évenként az alkotmányozó Szejm felülvizsgálja az Alkotmányt, és – ha szükséges – módosítja azt. Az alkotmány létrehozta a nemzeti hadsereget. Emellett a korábban, 1791 áprilisában elfogadott, a városokról szóló törvény – amelyet az Alkotmány szerves részének tekintettek – lehetőséget biztosított arra, hogy a városi polgárság földtulajdonnal rendelkezzen, katonai illetve állami tisztséget vállaljon valamint, hogy nemesi címet szerezzen.

Bese Gergő

Bese Gergő Egyéb
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás