Keresztvetés: balról jobbra, vagy fordítva?

A keleti és nyugati kereszténység közötti egyik legszembetűnőbb különbség az, hogy eltér a keresztvetés iránya. Amellett, hogy más vallásokban hasonló gyakorlatok ugyanúgy léteznek, ez a szokás már a kereszténység korai időszakától eredeztethető.

A latin hagyományban a keresztvetés fentről lefelé indul, majd balról jobbra fejeződik be. Bizonyos közösségekben, kultúrákban jelen van az „öt ujjas keresztvetés” is, amellyel a hívők Krisztus öt sebére emlékeznek. Azonban ez sem hasonló ahhoz, ami a keleti, vagy ortodox kereszténységben elterjedt, tehát a föntről lefelé történő, majd jobbról balra folytatódó gyakorlathoz. Ehhez hozzátartozik még a hüvelykujj, a mutatóujj és a középső ujj összeérintése, amely a Szentháromságot jelképezi, a gyűrűs- és kisujj pedig Jézus Krisztus isteni és emberi mivoltát.

Az okok

A keleti rítusban ez a pap és a hívek egymással szembeni helyzetére is visszavezethető. Emellett a pap kezének tartása is jelképes, amely a bizánci ikonográfiákon megjelenő krisztusi kézmozdulatra vezethető vissza: a pap, mutató- és gyűrűsujját összeérintve, mutatóujjával fölfelé, a közép- és kisujját pedig finoman behajtva ad áldást, ami az IC (a Jézus szó első és utolsó betűje) és XC (Krisztus első és utolsó betűje) betűket formálja görög nyelven. Ez és a jobbról balra történő keresztvetés a kereszténység korai időszakára vezethető vissza és nagy valószínűséggel ez számít a korábbi gyakorlatnak a hívők körében. A pap és a hívek egymással szembeni helyzete egyben kifejezi azt is a keleti hagyományban, hogy az áldást az illető egy felsőbb autoritástól kapja, a klérus valamely tagjától, vagy magától Istentől.

A nyugati kereszténységben a keresztvetés általában nyitott kézzel és összeszorított ujjakkal történik. A felsoroltak mellett van még néhány ok, amire visszavezethető az eltérés. A bal-jobb irány jelképezheti a sötétségből a világosságra/szenvedésből a dicsőségre való törekvést is, ahogy a XVIII. században feltételezték. Az eredeti irány tehát minden jel szerint a balról jobbra történő keresztvetés volt, de a hívek körében fordítva történt. Jelentősége azonban mit sem változott, legyen szó keletről vagy nyugatról: az ima előtti kézmozdulatot, valamint az Istenhez való fordulást fejezi ki.

hirdetés

Fordította: Dallos Bence

Forrás: https://aleteia.org/2017/11/07/why-do-eastern-christians-make-the-sign-of-the-cross-backwards/

hirdetés