Szent Miklós a jóságos ajándékozó

Az adventi időszak egyik legkedvesebb estéje minden gyermek számára december 5-e, amikor az éjszaka csendjében megérkezik egy kedves, idős, szakállas bácsi, aki sok-sok finomsággal megajándékozza azokat, akik jól viselkedtek az elmúlt esztendőben.

A várakozás izgalma leírhatatlan. 6-án az iskolába érkező gyermekek megváltoznak, teljesen kivirulnak, mert személyesen is találkozhatnak a jóságos adakozóval.

Kémlelik az ablakból, hevesen ver a szívük, ha tanítás közben nyílik az ajtó, és belép Szent Miklós püspök. Mert nem Télapó, Coca-Cola bácsi, rosszul sikerült, tetovált Walt Disney hős, hanem egy igazi SZENT.

Több, mint 1700 évvel ezelőtt született Patarában, egy pogány kereskedő városban. Hitét minden nehézség ellenére megőrizte és 25 éves, amikor meghallotta a „három lány” esetét.

A család elszegényedése miatt az édesapa arra kényszerült, hogy eladja lányait, ám Miklós egy éjjel a család házának ablakán egy zsák aranyat ejtett be. Másnap, amikor a háziak megtalálták megörültek és rendeződött az életük.

hirdetés

Miklós csendben, nagylelkűen és titokban ajándékozott. Nem doboltatta ki jó cselekedetét, nem posztolta a facebookra, nem jelentette meg az újság hirdetési felületén, hogy jót cselekedett, csak tette a keresztény kötelességét:

„Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek.“
/Mt 25,31-46/

Püspökké választása után sem felejtkezett el Myra szegényeiről, még a császárral is tárgyalt a magas adók mérsékléséről. A nép gyermeke volt, és nem felejtette el, honnét származik. Mindenért hálás volt Istennek, még a legnagyobb üldözés idején is.

Tudta, hogy rajta keresztül Isten ajándékoz, nem cseppenként, hanem nagyvonalúan, bőkezűen.

Isten nem számolja a jót, mindent ingyen ad, nem kér kamatot, nem küld számlát. Csendesen, tapintattal teszi mindezt.

hirdetés