2017. 11. 15.

A keresztény ember közege

Biológia, vagy környezetismeret órán már biztos hallottuk ezt a szót. A természetes közeg nem csak egy tér, ahol az élet fennmaradásának a legjobb körülményei adottak. A természetes közeg a maga módján valóságos „közeg”, ahol az élet valóságosan is jelen van.

Van ugyebár minden földi élőlénynek egy specifikus közege, ahol a számára legmegfelelőbbek az életkörülmények. Na, az ember ilyen szempontból különleges. Mondják is ugye a talpraesett emberről: „A jég hátán is megél”. És ez bizony így is van, az ember számára a bolygó szinte bármely pontján lehetséges az élet. Na jó, talán a víz alatt nem.

A humán tudományok szerint az embernek alapvetően két természetes közege van: a társadalom és a szellem. Valójában az egyik elvontabb, mint a másik. Társadalom gyanánt a minket körülvevő emberekre gondolunk első sorban. Elvitathatatlan, hogy társas lények vagyunk, egymásra utalva. A társadalom az a közeg, ahol az „Én” már több, hiszen „Mi” válhat belőle, egy olyan értelmezési kör, amelyben saját magunkat egyre mélyebben és őszintébben ismerhetjük meg. Dolgozni, szórakozni, és érezni is ebben a közegben tudunk.

A szellem is egy nagyon fontos közeg, melyről napjainkban talán túl keveset beszélünk. Talán éppen ezért is lehetett meglepő a Kedves Olvasónak ez a szempont, mint természetes közeg. Pedig az ember kulturális lény is, mely talán még a társadalomnál is mélyebben meghatároz minket. Az fontos, hogy legyenek barátaink, de a barátainkat is a közös érdeklődés és igények alapján választjuk. Hiába vannak sport rajongó barátaim, ha én inkább „geek” vagyok, és más programok érdekelnek.

Nos, a hosszas gondolatmenet végén azért rátérnék a lényegre, amiről a cím is szól. Hiszen mindezen közegek mellett a keresztény embernek van egy sokkal, de sokkal meghatározóbb közege, ez pedig:

A Szeretet!

Maga Jézus az Újszövetség formabontó újdonságával ezt hirdeti számtalan alkalommal (legtöbbször Jánosnál). A keresztény ember minden cselekedetének a szeretet vetületében kell mozognia. Abban kell elhelyeznie, hogy mi a helyes, és mi nem az. Nem beszélve arról, hogy maga a Szentlélek is, mint „közeg” formálja az Egyházat, ezáltal minket is. Ebben a közegben valósul meg a Szentháromság szeretetegysége. Minket már nem csak a biológiai élettér, a társadalmi pozíció, vagy a szellemi érdeklődés határoz meg. Első sorban az határoz meg minket, hogy Isten úgy szeret minket, „hogy egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki őbenne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (Jn 3,16). És ez a minket elfogadó szeretet a legfontosabb. Ebben a szeretetben érezzük igazán otthon magunkat.

Kiss Máté

Kreatív
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás