2017. 06. 19.

Lélegzetelállító piarista felvétel a Balatonról

Öt budapesti piarista diák számára idén korábban kezdődött a vakáció: ők már hétfőn láthatták a Balatont. Huszonnégy kilométer magasból!

A Piarista Gimnázium tizenegyedikes tanulói egy héliummal töltött ballont küldtek a sztratoszférába a tihanyi Belső-tó partjáról. A kísérlet helyszínét nem találomra választották ki, hanem

a videókon megjelenő látvány kedvéért.

A csapat egy gondosan megtervezett tudományos kísérlet részeként engedte a magasba a léggömböt. A különleges, kifejezetten magaslégköri felszállásokhoz tervezett ballon kamerája látványos felvételeket készített a tó környékéről, miközben a rajta lévő műszerek folyamatosan rögzítették a hőmérséklet, légnyomás, a metán és szén-monoxid koncentrációjának értékét – egészen 24 km magasságig.

Már az sem mindennapi dolog, hogy a nyári szünetre készülő gimnazisták magaslégköri mérésekkel töltik a szabadidejüket. Az viszont még kevésbé, ahogyan az egész kísérletet előkészítették. Szeptember óta egy teljes kutatási programot csináltak végig. Költségtervet írtak, majd pályázatot nyújtottak be a Piarista Diákszövetséghez, akiktől el is nyerték az anyagi támogatást. Az Országos Meteorológiai Szolgálattól vették meg a ballont. Egyesével szerezték be a szenzorokat, kamerát, ejtőernyőt, GPS-t, akkumulátorokat… Mindehhez a témában jártas szakemberektől kértek segítséget. Olyan részletekre is maradt idejük, mint egy tartalék GPS modul beépítése – később kiderült, hogy ez mentette meg az egész kísérletet, mert az elsődleges GPS nyomkövető elromlott. És amikor már minden készen állt, akkor sem kapkodták el a felbocsátást, hanem az időjárás-előrejelzést figyelve várták a megfelelő időpontot.

 

Mi nyújtana szebb látványt a magasból, mint a Balaton?

A diákok arról is gondoskodtak, hogy a kísérlet híre ne maradjon az iskola falai között. Saját Facebook oldalon és YouTube csatornán tudósítottak az előkészületekről és a felbocsátásról. Az iskola blogján, a PiarInstán közzétett beszámolót a Magyar Kurír és a Keresztény Élet is átvette, így a felbocsátás napján már több száz követő várta türelmetlenül az első képeket.

Pedig jócskán volt rá esély, hogy az egész kísérlet kudarcba fullad. Esélyük sem volt a szerkezetet magaslégköri körülmények között kipróbálni. Mínusz 60°C körüli hőmérsékleten, a felszíninél ötvenszer ritkább levegőben elég lett volna egy meghibásodott akkumulátor vagy rossz illesztés, hogy az adatok elvesszenek. Ráadásul a földre visszazuhanó műszereket meg is kellett találni – ha elérhetetlen helyre esnek, vagy a GPS jeladó nem küldi el a koordinátákat, oda az összes adat. A szerencse azonban melléjük szegődött: a szondát végül a felbocsátás helyétől 102 km-re, közvetlenül egy út mellett találták meg Szekszárd közelében.

Az értékes adatokat szállító szonda a Dunától alig 4 km-re csapódott a földbe

Egyéb Hírek
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás