2019. 09. 17.

Tedd le egy kicsit a telefonod, Isten nem azon hív!

Te mit szoktál csinálni, ha tömegközlekedéssel utazol? Éppen a múltkor figyeltem meg, hogy tíz emberből nyolcan a telefonjukat nyomkodták és én is köztük voltam. Sőt, olyan is előfordult, hogy miközben mással beszéltem személyesen, azzal párhuzamosan próbáltam üzenetekre is válaszolni. Itt az idő, hogy kicsit kibújjak a képernyő mögül…

Rengetegszer emlegetjük, hogy mennyire az életünk részévé váltak az elektronikus „kütyük”. Ha utazunk a metrón vagy a buszon, azt látjuk, hogy az emberek többsége a telefonjába merül, és nem foglalkozik a külvilággal. Talán sokszor nem is valljuk be magunknak, hogy mi is ebbe a csapdába estünk. Többször ott motoszkál bennem, hogy bújjak ki kicsit a képernyő mögül, hátha akkor veszek észre valami olyat, amit a telefontól nem látok, esetleg másokon segíthetek. Gondolok itt csak olyan egyszerű dologra, mint átadni a helyemet az idősebbnek. Mégis azt vettem észre magamon, hogy többször előfordul, amikor nem jövök elő abból a másik világból, és csak nyomkodom a telefont.

Természetesen rengeteg pozitívuma is van a virtuális világnak, akár csak az, hogy mennyi ismerősömmel, barátommal tudok egyszerre beszélgetni, de épp legutóbb vettem észre, hogy ez bizony a személyes beszélgetések rovására is mehet. Amikor otthon vagy bárhol beszélgetek és közben a telefonomat nyomkodva párhuzamosan igyekszem válaszolni másoknak a különböző üzenetekre. Ez két dolog miatt is elgondolkodtatott. Egyrészt, akivel személyesen beszélek, őt illik megtisztelnem azzal, hogy odafigyelek rá, hiszen én sem szeretem, ha valaki a telefonjára figyelve beszél hozzám. Másrészt, ha befejeztem a személyes beszélgetést, akkor az egyéb üzenetekre is jobban oda tudok figyelni, esetleg az üzenetek helyett barátomat, családtagomat is elhívhatom egy személyes beszélgetésre.

hirdetés

Apróságnak tűnő dolog a hétköznapjaimban, de mégis nagyon fontos.

Istenre sem tudok úgy figyelni, hogy közben éppen a munkahelyi emailjeimet válaszolom meg, vagy az esti buli miatt írogatok a barátoknak.

Mindennek megvan az ideje. Ezért is igyekszem a következő napokban kifejezetten figyelni arra, hogy ha valakivel éppen beszélgetek, akkor hiába rezeg az értesítésektől a telefonom, semmi baj nem fog történni, ha azt csak később nézem majd meg. És ha éppen utazom, akkor is próbálok kibújni a képernyő mögül, mert Isten valószínűleg nem azon keresztül keres majd…

Hortobágyi Tibor

#csakegygondolat
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás