Ismét tömeges zavargások törtek ki Kongóban, miután a katolikus püspökök bejelentették: a továbbiakban nem vesznek részt a kormány és az ellenzék közötti tárgyalásokban. A kongói Püspöki Konferencia nemzetközi segítséget kér, mert hónapok óta nincs előrelépés a decemberi megállapodás végrehajtásában.
Joseph Kabila még 2001-ben, édesapja meggyilkolása után került a Kongói Demokratikus Köztársaság élére. Az afrikai ország elnökének december 20-án lejárt a mandátuma, és az alkotmány szerint azt már nem is hosszabbíthatná meg. A hatalom átadása és a választások kiírása azonban nem történt meg, ami december végén több tucat halálos áldozattal járó zavargásokhoz vezetett a fővárosban. A katolikus püspökök közvetítésével december 31-én a kormány és az ellenzék megállapodást kötött, ami kijelölte a hatalomátadás menetrendjét.
Decemberi zavargások a 11 milliós fővárosban, Kinshasában [Fotó: Wikimedia/MONUSCO]
Az azóta eltelt három hónapban azonban semmilyen előrelépés nem történt. Ráadásul az ellenzék vezetője, a 84 éves (!) Étienne Tsisekedi februárban meghalt. Eközben a különböző politikai oldalakhoz tartozó milíciák az ország egyes területein kontroll nélküli rémuralmat vezettek be. Kasai tartományban a legsúlyosabb a helyzet: egy március közepi rajtaütésben a lázadók 40 rendőrt és két külföldi ENSZ-megfigyelőt fejeztek le.
Bár a Püspöki Konferencia csak közvetítőként vett részt a tárgyalásokon, ezzel is a támadások célkeresztjébe került. Csak februárban nyolc templom elleni támadással és egy szeminárium kifosztásával próbálták szabotálni a béketárgyalásokat. Amik igazából nem is voltak: egyik fél sem volt hajlandó a legcsekélyebb kompromisszumra sem, a szilveszteri megállapodást pedig semmibe vették. Ebből lett elegük a püspököknek, akik feladták a reménytelen politikai küzdelmet.
hirdetésA hír hallatára az ellenzéki párt nagyszabású tüntetést hirdetett április 10-re. A tét azonban már nem csak a leendő elnök személye. A politikai káoszban a törzsi milíciák teljesen kicsúsznak a kormányzat irányítása alól, ami ismét polgárháborúba sodorhatja az országot. A Püspöki Konferencia levelében azt kéri a hívektől:
Imádkozzanak az országért, segítsenek megvédeni az egyházi vagyont, ne engedjenek a provokációnak és a megfélemlítésnek.
A püspökök nemzetközi segítségért fordulnak “az oktatás és szociális ellátás ellehetetlenülése, valamint a fenyegető éhínség” ellen. Azonban a Trump-kormány nyomására az ENSZ éppen múlt héten szavazott a kongói békefenntartók létszámának csökkentéséről. Pedig ha nem történik kedvező fordulat, a 82 millió fős országban egy újabb megoldhatatlan humanitárius válsággal és menekülthullámmal kell a világnak szembenéznie.
Ismét tömeges zavargások törtek ki Kongóban, miután a katolikus püspökök bejelentették: a továbbiakban nem vesznek részt a kormány és az ellenzék közötti tárgyalásokban. A kongói Püspöki Konferencia nemzetközi segítséget kér, mert hónapok óta nincs előrelépés a decemberi megállapodás végrehajtásában.
Joseph Kabila még 2001-ben, édesapja meggyilkolása után került a Kongói Demokratikus Köztársaság élére. Az afrikai ország elnökének december 20-án lejárt a mandátuma, és az alkotmány szerint azt már nem is hosszabbíthatná meg. A hatalom átadása és a választások kiírása azonban nem történt meg, ami december végén több tucat halálos áldozattal járó zavargásokhoz vezetett a fővárosban. A katolikus püspökök közvetítésével december 31-én a kormány és az ellenzék megállapodást kötött, ami kijelölte a hatalomátadás menetrendjét.
[caption id="attachment_8211" align="aligncenter" width="610"] Decemberi zavargások a 11 milliós fővárosban, Kinshasában [Fotó: Wikimedia/MONUSCO][/caption]Az azóta eltelt három hónapban azonban semmilyen előrelépés nem történt. Ráadásul az ellenzék vezetője, a 84 éves (!) Étienne Tsisekedi februárban meghalt. Eközben a különböző politikai oldalakhoz tartozó milíciák az ország egyes területein kontroll nélküli rémuralmat vezettek be. Kasai tartományban a legsúlyosabb a helyzet: egy március közepi rajtaütésben a lázadók 40 rendőrt és két külföldi ENSZ-megfigyelőt fejeztek le.
Bár a Püspöki Konferencia csak közvetítőként vett részt a tárgyalásokon, ezzel is a támadások célkeresztjébe került. Csak februárban nyolc templom elleni támadással és egy szeminárium kifosztásával próbálták szabotálni a béketárgyalásokat. Amik igazából nem is voltak: egyik fél sem volt hajlandó a legcsekélyebb kompromisszumra sem, a szilveszteri megállapodást pedig semmibe vették. Ebből lett elegük a püspököknek, akik feladták a reménytelen politikai küzdelmet.
A hír hallatára az ellenzéki párt nagyszabású tüntetést hirdetett április 10-re. A tét azonban már nem csak a leendő elnök személye. A politikai káoszban a törzsi milíciák teljesen kicsúsznak a kormányzat irányítása alól, ami ismét polgárháborúba sodorhatja az országot. A Püspöki Konferencia levelében azt kéri a hívektől:
Imádkozzanak az országért, segítsenek megvédeni az egyházi vagyont, ne engedjenek a provokációnak és a megfélemlítésnek.
A püspökök nemzetközi segítségért fordulnak "az oktatás és szociális ellátás ellehetetlenülése, valamint a fenyegető éhínség" ellen. Azonban a Trump-kormány nyomására az ENSZ éppen múlt héten szavazott a kongói békefenntartók létszámának csökkentéséről. Pedig ha nem történik kedvező fordulat, a 82 millió fős országban egy újabb megoldhatatlan humanitárius válsággal és menekülthullámmal kell a világnak szembenéznie.
hirdetés
