"Márton Áron mindig rendíthetetlenül kiállt az igazság és a hit mellett" - Gaál Gergely - 777
Interjú

“Márton Áron mindig rendíthetetlenül kiállt az igazság és a hit mellett” – Gaál Gergely

1980 szeptember 29-én hunyt el Erdély szentéletű püspöke, Márton Áron.  Példás élete, nagyszerű hazaszeretete, fantasztikus kisugárzása miatt a mai napig hatalmas tisztelet övezi őt, nemcsak Erdélyben, hanem szerte a Kárpát-medencében. Nem véletlen tehát, hogy 2016-ban Márton Áron emlékévet hirdettek. Gaál Gergellyel, az emlékév programbizottságának elnökével beszélgettünk.

1896-ban, 120 évvel ezelőtt született Márton Áron, Erdély püspöke, akinek tiszteletére a Nemzetpolitikai Államtitkárság Márton Áron emlékévet hirdetett 2016-ra. Mik a programsorozat fő célkitűzései?
A magyarság hagyományosan erős történelmi öntudattal rendelkezik, mindig fontos volt számunkra történelmünk kiemelkedő alakjai emlékének ápolása. Huszadik századi, viszontagságos történelmünk ilyen kiemelkedő személyisége Márton Áron, aki minden élethelyzetben, minden politikai rendszerben, békében és háborúban is bátran és rendíthetetlenül kiállt az igazság mellett, következetesen felszólalt az elnyomottak, a bármilyen felekezethez, népcsoporthoz tartozó üldözöttek védelmében, sorsközösséget is vállalva velük. A romániai kommunista diktatúra 5 év börtönnel, 10 év házi őrizettel próbálta őt megtörni, sikertelenül. A hírhedt Securitate rekord mennyiségű, 77 ezer oldalnyi megfigyelési dokumentumot gyártott kizárólag a püspökkel kapcsolatban! Mindezen körülmények ellenére Márton Áron egész élete az Evangélium alapján állt, a legnehezebb időkben is hű maradt Krisztushoz, kitartott a rá bízottak közössége mellett. A Trianon után kisebbségbe került magyar közösség védelme érdekében is mindig felemelte szavát. Ezt a kiemelkedő életművet szeretnénk minél szélesebb körben ismertté tenni az Emlékév során. Az Emlékév fővédnöke Áder János köztársasági elnök és Jakubinyi György gyulafehérvári érsek.

fb_img_1475135282569

Mik voltak az Emlékév eddigi legfontosabb eseményei?
Az Emlékévet tavaly decemberben hirdette meg Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár. Az első jelentős eseményre február 12-én, Csíkszeredában került sor, Márton Áron püspökké szentelésének évfordulóján, ahol a csíksomlyói kegytemplomban érseki szentmisével és kétnapos programmal emlékeztünk a püspökre. Fellépett a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, a Hargita megyei tanács és a csíkszeredai főkonzulátus is részt vett a szervezésben.
Az Emlékév kiemelt programja az a vándorkiállítás, amelyet a püspök életét mutatja be. Ezt az anyagot több, mint tíz példányban készítettük el, hogy minél helyre tudjuk egy időben eljuttatni. A kiállítás anyagát az csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum és a Magyarság Háza közreműködésével készítettük, mindkét intézménnyel szorosan együttműködünk az Emlékév során. A kiállítás sok helyen megfordult már Bécstől Csíkszeredáig, a felvidéki Zsérétől Hatvanig, Óbudától Hódmezővásárhelyig, Barkától Gyomaendrődig. Jártunk Pozsonyban, Léván és Kassán, Nagyváradon, Torockón, Tusnádfürdőn, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, hogy csak néhány helyszínt emeljek ki, a teljesség igénye nélkül. A kiállítás kültéri változatát elvittük Krakkóba is, a katolikus ifjúsági világtalálkozóra, ott lengyel és angol nyelvű változatban jelent meg, hogy a püspök életművének üzenetét a találkozón részt vevő, a nagyvilág különböző tájairól érkező több tízezer fiatal számára is megismerhetővé tegyük. Márton Áron születésnapján, augusztus 28-án Csíkszentdomokoson, Márton Áron szülőfalujában az ottani Márton Áron Múzeum vezetőjének szervezésében többnapos ifjúsági tábor zajlott és tudományos konferencia mutatta be a püspök élete kutatásának legfrissebb tudományos eredményeit.

martonaronemlekev

Az év hátralévő részében milyen jelentősebb rendezvények várhatók az Emlékévvel kapcsolatban?
Az Emlékév egyik legkomolyabb eseményére a püspök halálának évfordulóján, szeptember 29-én kerül, azaz tegnap került sor Gyulafehérváron az Érsekség szervezésében, amelynek alkalmával Márton Áron hamvait felhozták a székesegyházba egy előre elkészített kőkoporsóba. Erre a megemlékezésre a Kárpát-medence minden tájáról érkeztek zarándokok. Az ősz folyamán többek között Szeged, Veszprém és Kecskemét ad helyt a kültéri kiállításnak, valamint Egerben, Zalaegerszegen, Vácott, Esztergomban és még további jó néhány kisebb-nagyobb településen lesznek megemlékezések, programok Márton Áron életével kapcsolatban. Az Emlékév folyamán több nyomtatott kiadvánnyal, magyar és idegen nyelvű életrajzi kötetek, DVD-k kiadásával is igyekszünk hozzájárulni Márton Áron emlékének ápolásához.
Az Emlékévet összekötöttük a Nemzetpolitikai Államtitkárság két másik programjával, a Kőrösi Csoma Sándor Programmal és a Petőfi Programmal is. A két program keretében a nagyvilág és a Kárpát-medence magyar közösségeihez küldött 150 ösztöndíjas kötelező feladatként kapta a Márton Áronról történő megemlékezés szervezését. Így a világ számos pontján, New York-tól Sydney-ig, Buenos Airestől Tel Aviv-ig és még rengeteg más helyen bemutathatjuk a püspök életét. Az emlékév lezárására pedig decemberben Budapesten kerül sor egy ünnepi hangverseny keretében.

Van-e valamilyen személyes tanulsága az Emlékévnek az Ön számára?
Az Emlékév szervezése során különleges kegyelemnek érezzük annak az élő és szinte sugárzó tiszteletnek a megtapasztalását, amely Márton Áron személyét a mai napig övezi. Erdélyben, különösen a Székelyföldön ezt mindenhol érzékeltük, de a Kárpát-medence minden szegletében, ahol az Emlékév kapcsán megfordultunk, rendkívüli nyitottságot tapasztaltunk, és szinte mindenhol találkoztunk valakivel, akinek személyes vagy családi emléke, története van a püspökkel kapcsolatban. Mindezek miatt az Emlékév szervezése rendkívül megtisztelő feladat a számunkra, amelyben részt venni számunkra is személyiségformáló, erőt adó érzés. Hisszük, hogy a püspök életpéldájának megismerése másokat is arra indíthat, hogy maguk is bízzák életüket Krisztusra, és valamilyen módon, életük valamely területén igyekezzenek példaképpé válni környezetük számára, és nem utolsó sorban arra is emlékeztet bennünket, magyarokat, hogy a keresztény gyökerű európai civilizáció védelmében az elmúlt századokhoz hasonlóan még ma, 2016-ban is akad bőven tennivalónk.

További információk a linkre kattintva érhetőek el.

Előző bejegyzés Következő bejegyzés

Még nem érkezett hozzászólás

Szólj hozzá