Szemünk láttára zajlik a 21. század legfontosabb megoldatlan problémája: milliók indultak és indulnak útnak a jobb élet reményében az öreg kontinensre. Keresztényként úgy kellene emberségesnek lennünk, hogy a hitünket is védeni tudjuk. De hogyan látja ezt a helyzetet egy keresztény államtitkár? Vajon tényleg a kereszténységünket védjük, vagy csupán a megélhetésünket? Milyen az állam viszonya a Vatikánnal és veszélyben vannak-e a magyar hívők? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Rétvári Bence államtitkárral.
Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát egy tavaly decemberi interjúban így fogalmazott: „A keresztény Európa, keresztény Magyarország utópia, ábránd. Akik az ellenkezőjét hangoztatják, őszintén feltehetnék a kérdést: tényleg a kereszténységünket védelmezzük? Nem inkább a jólétünket, a kényelmünket és a biztonságunkat féltjük?” Hogyan vélekedik ezekről a gondolatokról?
Ha nem lett volna kereszténység Európában, akkor nem alakult volna ki a mai demokrácia és az a jólét sem, ami szinte példa nélküli. Ehhez kellett a katolicizmus és a protestantizmus is, hogy egy ilyen berendezkedés jöhessen létre ezen a kontinensen, ami ekkora biztonságot, kiszámíthatóságot és jólétet teremt. Ez az, ami annyira vonzó mások számára.
Ezek szerint nem az anyagi jólétünket védelmezzük jelen esetben, hanem a keresztény hitünket és értékeinket?
Mindegyiket védjük: megőrizzük a jólétünket, biztonságunkat és a stabilitásunkat, valamint az értékrendszerünket is. Védjük azt a berendezkedésünket, amely a római jogra, a görög filozófiára és a Bibliára alapul, nem pedig a Koránra és a saríára.
De vajon mennyire hibáztatható az az Európai Unió a kialakult helyzetért, amely jól láthatóan egyáltalán nem ragaszkodik a keresztény gyökereihez?
Az, hogy ellenállás nélkül tudnak milliók behatolni Európába, vagy tudnak itt letelepedni telepesként, és változtatják meg a nagyvárosok kinézetét, az emberek életformáját, ez egyértelműen a legyengített kereszténységhez fűzhető. Egész egyszerűen nem volt elég büszke az európai bürokrata vezetés és sok nagyváros, metropolisz vezetése a saját keresztény hagyományaira, nem becsülte, nem értékelte, légüres teret teremtett, és abba benyomul valami teljesen más.
Amikor a keresztény hagyományokat említi, akkor a törvényekre és a jogra gondol, vagy az erkölcsi értékekre?
Az államnak és a világnézetnek egyaránt van ebben szerepe. Utóbbinak azért, mert akik ide bejönnek, azoknak igenis vallási indítékaik is vannak, és ők ezt nyíltan fel is vállalják. Azok az európai vezetők, akik csak azért hagyják figyelmen kívül ezt a kérdést, mert szerintük a vallási dimenziót a politikából és a közélet irányításából ki kell rekeszteni, nem ítélik meg helyesen a képet. Ahonnan a népvándorlók jönnek, ott a kereszténység a nyugattal egyenlő, ezért is van keresztényüldözés évtizedek, vagy akár évszázadok óta. Ezért ölnek meg a világon átlagosan naponta 270 keresztényt a hite miatt. Csak Európában újdonság, hogy papokat a hitük miatt ölnek meg, ahonnan most a migránsáradat jön, ott ez sajnos egyáltalán nem ritka. Ha Európa most nem áll ellen, akkor arra a sorsa fog jutni, ami Észak-Afrikában vagy a Közel-Keleten az elmúlt évtizedekben, évszázadokban bekövetkezett. Utóbbi területen az első világháború előtt minden negyedik ember volt keresztény, ma minden harmincharmadik. Óriási mértékű volt a keresztények és a keresztény kultúrájú életforma visszaszorulása, és ez nem lesz másként Európában sem, hogyha ennek a folyamatnak nem szabunk gátat.
Hogy tud Európa bárminek is gátat szabni, ha ennyire legyengült morális állapotban van?
Sokkal könnyebb annak a Magyarországnak a helyzete ebben a kérdésben, amely olyan Alaptörvénnyel rendelkezik, amely leszögezi, hogy Szent István a keresztény Európa részeként hozta létre a hazánkat, mely a kereszténységet nemzetmegtartó erőnek nevezte. Ez egy identitás, ugyanakkor való igaz, hogy az Európai Unió vezetőinek egy része teljesen más értékrend szerint gondolkodik és cselekszik.
Ugyanakkor a keresztények között is úgy tűnik messze van a közös nevező: milyen a kapcsolat a magyar állam és a menekültek mellett kiálló Vatikán között?
A menekülteket Magyarország is befogadja és ellátja, mindenki számára biztosítjuk az ingyenes utazást, az ingyenes szállást, napi többszöri étkezést, tolmácsolást. Mindent megteszünk a valódi menekültek emberséges befogadásáért. Itt azonban célzott jóléti vándorlás zajlik a szemünk láttára.
Mintha a feltett kérdést kicsit megkerülte volna, tehát milyen a kapcsolata jelenleg Magyarországnak a Vatikánnal?
Ugyanolyan, mint korábban. Nem az elvi szinten van közöttünk a különbség, mi ugyanazt valljuk, ellenben nézzük meg a gyakorlatot. Ki a valódi menekült? A valódi menekültek esetében ugyanazt az álláspontot képviseljük. De az a személy, aki a határnál nem a határőrnél vagy a rendőrnél jelentkezik, hogy menekült, ezért menekültkérelmet és ellátást kér, hanem inkább a zöldhatárt választja, amiről tudja, hogy törvénytelen, annak nincsenek békés szándékai. Egy menekültnek vannak jogai, de ugyanakkor kötelezettségei is.
hirdetésA Jacques Hamel atya ellen elkövetett bestiális gyilkosságot követően rendőrök jelentek meg vasárnap a templomok környékén. Valódi veszélyről volt szó, vagy csupán egy kampányfogásról?
Nekünk minden polgárt meg kell védenünk, így természetesen a híveket is. Ez egy fokozott helyzet, amikor sokan igénylik is, hogy nagyobb biztonság legyen, főleg rendezvényeken. De elsősorban a rendőrökre és a katonákra az Európai Unió határánál van szükség, hogy megakadályozzuk azoknak a belépését, akik agresszív szándékkal érkeznek.
De akkor ezek szerint a magyar hívők veszélyben vannak?
Bízunk abban, hogy nincsenek veszélyben, de fokozottan ügyelnünk kell a biztonságra.
Hasonló módon megközelítve az októberi népszavazást: van valódi tétje a referendumnak, vagy igazából csak egy rafinált kampánylépés?
A 21. század első felében a legnagyobb tétje ennek a kérdésnek van, hiszen ez a bevándorlás teljes mértékben átszabhatja Európát. Az az Európai Unió, amelyhez mi 2004-ben csatlakoztunk lényegében a múlté lehet akkor, ha évente milliók jönnek be illegálisan és alakítják át az európai politika jövőjét. A keresztény embernek még ennél is fontosabb a kérdés, hiszen nemcsak a kulturális, biztonsági, avagy a jóléti kérdések merülnek fel, hanem a vallási is. Mi látjuk, hogy ami összeköti az európai nemzeteket, az kereszténységen alapul, értékrendben és kultúrában egyaránt.
Különböző felmérések szerint egyre több migráns tér át a keresztény hitre, róluk mit gondol? Az ő esetükben nincs okunk félteni a hitünket.
A már korábban említett közel-keleti példa nem ezt mutatja. De mondok újabb két adatot: Irakban másfél millió keresztény volt nemrég, számuk most már csak pár százezerre tehető, Szíriában 1,8 millióan voltak, ott is néhány százezresre olvadt mára a keresztény közösség.
Apropó Szíria, több más területhez hasonlóan brutális keresztényüldözés történik az országban, az Iszlám Állam kegyetlen módszerekkel üldözi és végzi ki őket. Ők pont az üldözés elől menekülnek Európa felé.
Rájuk és a többi üldözöttre évek óta próbálja a KDNP felhívni a figyelmet. Mind a mai napig nagyon kevesen veszik észre, hogy több millióan vannak, akiket a keresztény hitük miatt megöltek vagy elüldöztek a szülőföldjükről. A világon öt vallásüldözött emberből négy keresztény, a világ 81 országában 200 millió emberről van szó, ezzel senki nem foglalkozik kellő mértékben és kellő súllyal.
Ennek fényében még inkább fontos a kérdés: Magyarországnak lehet más jövője, mint a kereszténység?
Európa ebből a krízisből csak úgy kerülhet ki, ha az identitását megerősíti, ezért vissza fog találni a keresztény gyökereihez. Magyarország pedig az elmúlt ezer évben bebizonyította, hogy nincsen más jövője, mint a kereszténység.
Interjút készítette: Martí Zoltán
fotók: Hegedüs Márton
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás