aprószentek
2016. 12. 29.

Az ártatlan gyermekek, azaz aprószentek

Tegnap Európa szerte az ártatlan gyermekek ünnepe volt, aprószentek napja. Persze a gyermekek általában ártatlanok, maximum rosszalkodnak, csínyeket követnek el, még nem tudják pontosan, hogy mi mennyire rossz. De ez a nap inkább azokról szól, akik nem juthattak odáig, hogy rosszak legyenek… innocentes martyres, azaz ártatlan vértanúk.

Máté evangéliumában olvashatunk a gyermekmészárlásról. Nem akarok nagyon hittanórába átmenni, úgyhogy csak röviden a lényeg, amit már valószínűleg tudtok: Heródes kiakad, elönti a féltékenység, amikor a bölcsek keresik az új királyt, és neki akarnak hódolni, nem pedig a földi helytartónak. Indul a szappanopera: hol is van a gyerek? Mikor is tűnik fel a csillag? Ó, hát akkor ő is elmegy hódolni – játszotta a szerepet.

A napkeleti bölcsek az eredeti tervük (és Heródes megbízása szerint) mentek, mendegéltek, megtalálták a Kisjézust, ajándékozás meg hódolat meg minden. És mi jött volna ezután, ha nem szól hozzájuk álmunkban egy mennyei hang? (Vagy ha nem hallgatnak rá…?)
Biztos ami biztos, a mennyei hang Józsefnek is szólt, hogy induljon Egyiptom felé inkább – és ő is rá hallgatott. Jézus pedig megmenekült, beteljesedett az írás.

Közben aztán a szappanopera folytatódott: Heródes begurult, és ahelyett, hogy dúlt-fúlt volna, „Betlehemben meg a környékén minden fiúgyermeket megöletett kétéves korig, a bölcsektől megtudott időnek megfelelően.” Na ezt azért durva elképzelni.

Lássunk néhány szempontot a történethez.

 1. Gyermekeket nem csak Heródes öl/t

Ma sokan féltik a kényelmüket, a helyzetüket, a karrierjüket. Sokan Heródeshez hasonlóan kiakadnak, ha gyerekről van szó, hiszen a gyerek felforgatja az életüket. A feleség meghízik, a férj jobban el lesz hanyagolva, a rokonok a gyereket fogják körberajongani, több pénz, kevesebb alvás, stb. Valaki átveszi a hatalmat az egyszemélyes életben, házasságban, családban.
Hát igen, talán egyszerűbbnek tűnik inkább hagyni az egészet. Végülis amúgy pikkpakk megvan: egy esemény utáni tabi vagy egy maximum egy éjszakás kórházi tartózkodást igénylő „rutin beavatkozás”.

Értem én, hogy az ember megijed, nem tetszik neki a helyzet, pedig itt nem arról van szó, hogy véletlenül rossz karácsonyi ajándékot vettek nekem, visszaviszem a boltba és kicserélem, vagy levásárolom! Egyrészt: a saját tetteinkért felelősséggel tartozunk. Másrészt: felfogjuk, hogy ilyenkor miről van szó? Hogy amit ilyenkor „csak egy sejtnek” hívunk, másfél év múlva a világ legcukibb gyerekének gondolnánk, és 20-30 év múlva pedig ki tudja, hogy pont ki lenne ő – apa, igazgató, feltaláló, stand-up comedy-s, vagy bármi: egy értékes, egész EMBER! Nem csak egy sejtkupacról beszélünk! Próbálná meg valaki mondjuk 3-4 hónapos ultrahang után meghozni ugyanazt a döntést.

Heródes király volt. Ő megöletett egy csomó gyermeket. Mert ő megtehette. Én is megtehetem? Én is király vagyok? Az én életemnek én vagyok az ura, vagy az Isten?
Olyan jó lenne, ha még sok kis megmenekült Jézus lenne…

 2. Mindig van mennyei hang!

Mennyei hang, Szentlélek, angyal, álom, mindegy minek hívjuk. Annyi jel van Tőle az életünkben, amiket nem veszünk észre, vagy tudatosan nem akarunk észrevenni.

Félünk attól, hogy Isten valami rosszat szán nekünk?

Ott volt József mellett is, pedig az volt aztán a cifra szitu abban az időben! Házasságon kívüli baba… Megkövez és vs. elmenekülés… Józsefnek (meg persze Máriának is) volt mitől félniük. De túltették magukat a kétségeken, és bíztak az Istenben, hogy nem hülyeségeket magyaráz nekik véletlenül, hogy így meg úgy cselekedjenek. Ott voltak egymásnak, ott volt nekik az Isten.

 3. És jönnek a többiek!

Igazából mindegy is ebből a szempontból, hogy gyermek megtartásáról vagy csak bármilyen más nehéz döntésről beszélünk. Ami nem mindegy, hogy bízzunk abban, hogy

jön felmentősereg!

Józseféknek is mekkora „szerencséjük” volt! Ott volt velük a gondviselés! Hol egy mégis-van-szállás-és-még-jászol-is történéssel, hol a napkeleti bölcsekkel, akik nem csak hódolatukkal, hanem tényleges ajándékokkal is elhalmozták őket. A bölcsek sem köpték  be őket Heródesnek, hogy hol vannak, aztán megint szólt A Hang és időben elmenekültek Egyiptomba, stb.
Egyszerűen csak kapcsolódni kell – Istenhez és embertársainkhoz. Így jön létre a segítő, támogató környezet, legyen szó bármilyen nehéz helyzetről, és így jönnek a „véletlenek”, amikkel Isten alakítja az életünket, ha mellette döntünk.

 

Az aprószentek ünnepe kapcsán imádkozzunk azért, hogy a tisztán látás, a bölcsesség, a bizakodás lelkét kapják meg a döntés előtt álló nők. Hogy ne Heródesként féltsék az életüket, a „hatalmukat”, és ne dühből vagy félelemből hozzanak döntést.

Egyéb Téglásy Nóra
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás