2016 - a 777 születésének éve – 777
Egyéb, Martí Zoltán

2016 – a 777 születésének éve

Itt az év vége, ilyenkor pedig az ember visszatekint. Rengeteg mindent ki tudnánk emelni ebből az esztendőből, de egyiket se tudnánk hova leírni, ha nem született volna meg a 777.  Nekünk, a 777 szerkesztőinek 2016 egyik legemlékezetesebb eseménye az oldal indulása volt.

Kristálytisztán emlékszem a jelenetre, hogy idén február tájékán, egy sötét és piszok hideg estén Kunszabó Anna és Harmati Béla barátaimmal robogunk le a Békés megyei Kétsopronyba disznóvágásra. Már előre jeleztem nekik, hogy valamit szeretnék velük majd megbeszélni az úton, ők izgatottak voltak, de fogalmuk sem lehetett arról, hogy én milyen nagyon.

“Szeretnék létrehozni egy keresztény hír- és blogoldalt, olyat, amilyenek mi vagyunk: vidám, fiatalos, jókedvű, de mindenekelőtt keresztény” – fedtem fel a titkot. Gondoltam, hogy nem fogják mérgükben félrerántani a kormányt, de arra a pozitív lelkesedésre, amelyet kaptam, nem nagyon lehetett felkészülni. Ettől a perctől kezdve pontosan tudtam, hogy ennek az oldalnak meg kell születnie. Innentől kezdve a 777 nem az én ötletem, hanem egy közös projekt, egy kis csapat nagy álma.

Még ezen az estén be lett avatva Herényi Barna és Kunszabó Eszter is, így már öten tudtunk az ötletről.  Az elkövetkező hetekben iszonyatos sebességgel pörögtek fel az események: egy hónapon belül lett nevünk, logónk, tárhelyünk, és rengeteg lelkes önkéntesünk. Felemelő volt látni, hogy az újonnan jött emberek (Vágvölgyi Gergely, Harmati Dóra, Kováts Gábor stb…), hogyan hozzák az ötleteiket, és még hihetetlenebb, ahogy hozták az ismerősöket.  Egyetlen dolog hiányzott még az induláshoz, amit mindenképp szerettem volna: egy olyan ember, aki egész életét Istennek szenteli és közben abszolút közénk való, magyarul egy jófej, laza, de nagyon értékes pap. Rögtön kettőt is találtam.

Máig élénken él az emlékezetemben annak a belvárosi pincér lánynak a zavarodott mosolya, aki meglátta a reverendában is hatalmas lendülettel érkező Hodász András atyát. Ritkán látott papot a kávézóban, pláne ilyen öltözetben. Az akkor még Rómában tanuló atya némán hallgatta, ahogy én levegővétel nélkül tartok egy 40 perces kiselőadást neki a 777-ről, majd egyszer csak közbeszólt: “Idd meg a kávéd, mert kihűlt, addig reagálok.” Ennek a reagálásnak lett az a vége, hogy az oldal egyik legolvasottabb szerzőjévé, a 777 emblematikus figurájává vált. Bese Gergő atya is boldogan mondott igent, a sokak által csak a 21. század Don Boscójaként emlegetett pap azóta is megbecsült tagja a szerkesztőségünknek.

Az április 4-i indulás előtt három nappal tartottunk egy megbeszélést. Nagyon közel volt az indulás, de elképesztő mennyiségű munka volt még hátra, ezért teljesen jogosan vetették fel a többiek az általam hallani sem akart gondolatot, miszerint halasszuk el a startot. “Hova sietünk, nem vagyunk késésben!” – szólalt meg valaki az asztalnál, mire én kapásból azt válaszoltam koromra utalva, hogy:

“Srácok, 26 év késésben vagyok, el kell indulnunk!”

Az azóta eltelt 9 hónap már a kedves olvasó számára is ismerős lehet. Folyamatosan csatlakoztak az oldalhoz új szerzők, közülük kiemelkedik Téglásy Nóra, aki alaposan felpörgette lelkesedésével a csapatot. Megszámolni is nehéz lehet, hányan kezdtek el írni az oldalra, Portik-Bakai Melindától kezdve Tóth Evelinen át egészen Leelőssy Ádámig. A 777 a semmiből érkezett és megmutatta, hogy csupa önkéntes is tud nagyot alkotni: a keresztény médiapiac meghatározó tagjává vált, minden épeszűnek számító realitást messze túlszárnyalva.

Összesen 1 millió 937 ezer látogatója volt az oldalnak (ez átlagosan napi 7200 olvasót jelent, úgy, hogy a nulláról indultunk), akik 9 millió 55 ezer alkalommal kattintottak valamelyik cikkünkre! Még meghökkentőbb az adat, hogy 137 országból találtak rá az oldalunkra, de különlegesen erős az olvasottságunk az elszakított területeken élő magyarság körében. A Facebook-oldalunkon hetente több százezer embert érnek a bejegyzéseink, úgy, hogy szinte soha nem reklámozzuk őket pénzért. Nem csak a szerkesztőség vált közösséggé, de a törzsolvasók nagy része is egy virtuális közösséget alkot immáron.

Így lett közös szenvedélyünk a 777. Egy olyan felület, ahol felszabadultan írhatunk arról az örömről, amelyet nekünk a hitünk, a gondolkodásunk és az általunk vallott értékek adnak. Ezért írtunk eddig 776 bejegyzést! Bizony, habár teljesen a véletlen műve, de a 777 történetének épp a 777. cikkét olvashattátok! Soli Deo gloria!

Martí Zoltán

Előző bejegyzés Következő bejegyzés

Még nem érkezett hozzászólás

Szólj hozzá