A krisztusi férfi 4+1 jellemzője

Hétfőn a 777 OFFLINE rendezvényén Frivaldszky Edittel beszélgetünk a gender ideológiáról. Ennek kapcsán gondolkodtam el azon, hogy milyen érdekes, hogy miközben a politikai és nemzetközi mozgalmi szinten egyre erősebb lobbi folyik a gender elmélet népszerűsítéséért, a társadalomban és a  könyvesboltokban éppen ellenkező tendenciát látunk: egyre-másra jelennek meg a hagyományos férfi-női szereppel foglalkozó könyvek, szerveződnek férfiklubok, apa-fia programok. Ezért gondoltam, hogy most én is beállok a sorba, és egy rövid cikkben megpróbálom bemutatni, hogy milyen példát ad nekünk Jézus a férfiasság megélésére. Vállaltan szubjektív lista következik.

Amikor Isten úgy döntött, hogy megtestesül, szabadon döntött arról is, hogy férfiként vagy nőként teszi ezt. Mi a döntésének miértjét nem, csak az eredményét ismerjük. És bár az Ószövetségben Isten több megszólalásában női tulajdonságokat is magáénak vall (erről majd esetleg egy külön cikkben), most mégis azt járjuk körbe, hogy Jézus, mint férfi, milyen mintát adott nekünk, férfiaknak. Az alapkérdésünk tehát ez: milyen a krisztusi férfi? 4+1 jellemző következik.

1. Egy konfliktusban képes tisztelni a másikat, és megvédeni önmagát, anélkül, hogy elmenekülne, vagy visszatámadna

“…az egyik poroszló arcul ütötte Jézust ezt mondva: Így felelsz-e a főpapnak? Jézus csak ennyit mondott: Ha rosszul szóltam, bizonyítsd be a rosszat. Ha meg jól, akkor miért ütsz?” (Jn 18, 22-23)

hirdetés

Ez a mondat színtiszta asszertivitás (értsd: asszertivitás az, amikor valaki magabiztosan tud megnyilvánulni érzelmileg nehéz szituációban is, anélkül, hogy passzív vagy agresszív lenne). Jézus kiáll önmagáért, de nem úgy, ahogy mi szoktuk, nem kezd el vagdalkozni, nem háborodik fel, nem borul ki, és mégis eléri, hogy a poroszló ne bántalmazhassa tovább. Az igazi férfinak még egy nehéz helyzetben sincs szüksége hangoskodásra, erőfitogtatásra ahhoz, hogy biztonságban érezze magát.

2. Nem azt mondja, amit elvárnak tőle, hanem amit tényleg gondol

“Mester – kezdték – tudjuk, hogy az igazságot hirdeted és tanítod, nem nézed az emberek személyét, hanem az igazsághoz híven tanítod az Isten útját” (Lk 20,21)

Ez a tulajdonság szoros összefüggésben áll a helyes önértékeléssel. Akinek ugyanis kicsi az önbizalma, az túlzottan sokat foglalkozik azzal, hogy mások mit gondolnak róla, és arról, amit mond, tehát túlzottan függ mások véleményétől. A szilárd önbizalom jele, ha ettől függetleníteni tudom magam. Természetesen ez nem csupán férfias tulajdonság, hanem minden egészséges személyiségre jellemző, aki megfelelő önbizalommal rendelkezik, de azt gondolom, hogy az egészséges férfinak különösen is sajátja. Az önbizalom jele, hogy ki tudok tartani a meggyőződésem mellett akkor is, ha mások azzal nem értenek egyet. Gyakran az apróbb hazugságok, csúsztatások mögött is ez áll: nem merjük felvállalni, hogy mi másképp gondoljuk. Ja, természetesen ez a pont nem keverendő össze a gondolkodás nélküli konoksággal!

3. A krisztusi férfinak olyan kisugárzása van, ami erőt ad, ezáltal segít, hogy felülmúld önmagad

„Zakeus, gyere le hamar! Ma a te házadban kell megszállnom.” Erre az gyorsan lemászott, és boldogan fogadta. Akik ezt látták, méltatlankodva megjegyezték, hogy bűnös emberhez tér be megpihenni. Zakeus azonban odaállt az Úr elé, és így szólt: „Íme, Uram, vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakit valamiben megcsaltam, négyannyit adok helyette.” Jézus ezt felelte neki: „Ma üdvösség köszöntött erre a házra. (Lk 19,5-9)

Észrevetted, hogy Jézus semmi olyasmit nem mond Zakeusnak, hogy “Térj meg!” vagy “Hagyd el a bűneidet, mert elkárhozol!”? Egyszerűen odalépett hozzá, megszólította, és ettől Zakeusnak az élete gyökeresen megváltozott. Pusztán az, hogy észrevette őt Jézus, és hozzá fordult, erőt öntött belé. Talán azért van ez, mert Jézus képes volt látni benne a jót, a lehetőséget a fejlődésre, nem tudom. De találkoztam már olyanokkal, akik erőt tudtak sugározni a puszta jelenlétükkel, és itt most nem valami ezoterikus maszlagra gondolok, hanem arra, hogy a jelenlétében kedved támad élni, fejlődni, alkotni. A szemináriumban volt egy elöljáróm, aki nem egyszer úgy tudott megkérni arra, hogy szervezzek meg egy programot a szemináriumi kispapságnak, hogy közben sugárzott belőle, hogy hisz és bízik bennem, ezért neki el is hittem, hogy meg tudom csinálni. Szeretnék én is ilyen férfi lenni.

4. Nem fél kifejezni az érzelmeit 

Amikor látta, hogy sírnak, Jézus lelke mélyéig megrendült. „Hova tettétek?” – kérdezte megindultan. „Gyere, Uram – felelték –, és nézd meg!” Jézus könnyekre fakadt. (Jn 11,33-35)

Ez az a jelenet, amikor Jézus elmegy feltámasztani Lázárt, a barátját. Ahogy odalép a sírhoz, kicsordulnak a könnyei, annak ellenére, hogy ez nem éppen “logikus” lépés, hiszen pár perc múlva  úgyis feltámasztja. De Jézus nem foglalkozik a logikával, megengedi magának, hogy átélje az érzelmeit. Nem nyomja el, de nem is hagyja parttalanul folyni azokat, tehát nem lesz érzelgős: szinte magam előtt látom, ahogy kisírja magát, majd megtörli a szemeit, és feltámasztja Lázárt. Ideje van a könnyeknek és ideje van a tetteknek.

+1. képes meghalni azokért, akiket szeret

“…odaadom az életemet…Nem veszi el tőlem senki, magam adom oda.” (Jn10,18)

A legfontosabbat hagytam a végére. Egy férfinak vannak eszméi, amikért képes áldozatokat hozni, de még inkább vannak olyanok, akikért felelősséget érez, és értük képes akár egészen lemondani önmagáról is. Látod, itt nem feltétlen kell fizikai halálra gondolni: sokszor talán nehezebb is hosszabb időn keresztül lemondani a saját álmaidról, elképzelésedről, kényelmedről, mint egyetlen pillanatban odaadni az életedet. Ennek a csendes, hősies odaadásnak a legalapvetőbb megnyilvánulása az apa odaadása a családjáért, vagy a pap önfeláldozása azokért, akiket rábíztak. Jó lenne minél több ilyen mintát látni magunk körül. (Írom ezt most nem is palástolt önkritikával.)

Még számtalan mozzanatot idehozhatnánk Jézus életéből, hiszen a Biblia kimeríthetetlen, és a  keresztény életünk lényege az “imitatio Christi”, azaz Krisztus követése, de az már nem cikk, hanem könyv lenne. Ezért arra gondoltam, hogy a többit rád bízom: találd meg magad azokat a mozzanatokat Jézus életéből, amik megérintenek, és amiket mintaként szeretnél követni. A többi rajtad múlik.

A férfi szereppel, férfivá válással foglalkozó könyvek, amelyeket ajánlok elolvasásra, ha komolyabban akarsz foglalkozni a témával:

• Steve Biddulph: A férfi lét
• Philip Zimbardo: Nincs kapcsolat
• Robert Bly: Vasjankó
• Larry Richards: Légy férfi!
• Richard Rohr: A férfi útja
• John Eldredge: A férfilélek titka

Hodász András

hirdetés