Blog, Martí Zoltán

Erdély, a lelki megújulás bölcsője

Az Erdélyből érkező üzenet világos és egyértelmű: maradjunk meg jó magyarnak és maradjunk meg jó kereszténynek. A kettő csak együtt működhet igazán. Többek között ezzel a cikkel fejezzük ki szeretetünket Erdély iránt, történelmének legszomorúbb napjának évfordulóján.

Több korábbi írásában is foglalkozott a 777 azzal az örömteli érzéssel és benyomással, hogy a Kárpát-medencében a korábbiakhoz képest több fiatal fordul Isten felé, és általánosan is nagyobb lett a szomjúság a hit irányába. A rendszerváltás után felnövő generáció szabadon gyakorolhatja már a hitét, magától értheti meg és jöhet rá arra, hogy keresztényként mankókat kap nem tiltásokat, és hogy az igazi szabadságot épp az Istennel való szoros kapcsolatban találhatja meg.

Azonban arról még nem beszéltünk, hogy ennek a lelki megújulásnak az egyik legfontosabb központját épp abban az Erdélyben találhatjuk, amely történelmének talán legsötétebb napjára épp ma emlékezik. S mégis a csaknem száz éve tartó kisebbségi lét dacára, a magyar keresztény megújulás bölcsőjévé vált ez a gyönyörű terület – Székelyföld vezetésével.

Amíg az elcsatolt területek magyarjai rohamosan fogynak, szerencsére Székelyföld még tartja magát. Mert a székely nem csak konok nép, hanem mélyen vallásos is, az elmúlt száz évben bebizonyította, amelytől minden liberális és ateista retteg:

a hitnek nemzetmegtartó ereje van.

A székely öntudat egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb pillére az Istenbe vetett hit: mozgathatják a határt ide vagy oda, Istent a lelkükben soha nem fogja tudni elmozdítani semmilyen elnyomó hatalom.

Ezt a hozzáállást pedig olyan példaképek őrizték és őrzik a mai napig, akiket a világ magyarsága csodál, a jó szó értelmében irigyel. Nem véletlen, hogy Márton Áronok és Böjte Csabák születnek ezen a vidéken, hogy a csíksomlyói kegyhelyen évről-évre százezren tesznek tanúbizonyságot hitükről. S hiába dörzsölik tenyerüket azok, akik ijedtükben mindent megtesznek, hogy a hitet és a vallást lejárassák: akik drogként állítják be, akik szerint a tudomány nem kiegészíti, hanem helyettesíti a hitünket, s akik szerint ez már csak néhány idióta öreg dilije.

Mert jön az új generáció, mindennél nagyobb erővel, ahogyan azt tették ezen a dicsőítésen is. Ellenállhatatlanul, hitelesen, fiatalosan, de a legfontosabb, hogy magyarként és keresztényként.

Köszönjük Erdély, köszönjük erdélyiek!

Martí Zoltán

Előző bejegyzés Következő bejegyzés

Hasonló cikkek

Még nem érkezett hozzászólás

Szólj hozzá