Elnöki ügy – 777
Blog, Egyéb, Vágvölgyi Gergely

Elnöki ügy

Tavaly többek között az Amerikai Egyesült Államok, idén mások mellett Magyarország választ ilyet, mi az? Az államfő. A két ország politikai berendezkedése között hatalmas különbség van, aminek taglalása nem is ide kívánkozik – mi azt vizsgáljuk meg, milyen szerepe van hazánkban a köztársasági elnöknek, hogyan választják és egyáltalán: kiből lehet itthon elnök? Hány keresztény elnöke volt a harmadik magyar köztársaságnak? Kisokos a választási hajcihő előtt.

A hírek már december végén arról szóltak: idén tavasszal lejár Áder János köztársasági elnök (első?) mandátuma, így az Országgyűlésnek a tavaszi ülésszak során (régi-)új elnököt kell választania. A Sándor-palota eddigi lakója a jelek szerint újrázni fog, de az elméleti lehetősége annak is megvan, hogy új államfője lesz hazánknak. Alább nem a pártpolitikai-hatalomtechnikai vonatkozásokat vesszük sorra (az szó szerint más oldalakra tartozik), hanem társadalmi küldetéstudatunktól, a 777 keresztény közéleti blog mivoltától vezérelve érthető áttekintést kívánunk nyújtani arról, ki is a magyar köztársasági elnök.

Kiből lehet egyáltalán elnök?

A köztársasági elnöki intézmény legfontosabb jogi kereteit az Alaptörvény 9-14. cikkei határozzák meg. A hatályos alkotmány szerint Magyarország köztársasági elnöke olyan magyar állampolgár lehet, aki legalább harmincöt éves.  Az amerikai alkotmánnyal ellentétben nálunk tehát nem feltétel, hogy az elnök az ország területén szülessen, aminek elsősorban történelmi okai vannak (bővebben lásd: Trianon). Ugyanakkor a 777 olvasótáborának egy igen jelentős része még nem tölthetné be az elnök tisztet fiatal kora miatt.

Mit csinál a köztársasági elnök?

“Kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett”. Ez körülbelül azt jelenti, hogy az elnöknek elméletileg olyan köztiszteletben álló személynek kell lennie, akit politikai (vagy más egyéb) hovatartozástól függetlenül nagyjából minden magyar el tud fogadni elnökének, integráló személyiség, aki nem örökös megosztottságunkat, hanem együvé tartozásunkat képest személyében megjeleníteni. (Nem könnyű feladat…) Ez persze nem jelenti azt, hogy az elnöknek nem lehet deklarált értékrendje: az eddigi elnökök nagyon is kiforrott értékrenddel bírtak. Az államszervezet demokratikus működése feletti őrködés pedig leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az elnök jogi eszközökkel igyekszik meggátolni, hogy valamely hatalmi ág túlterjeszkedjen keretein és veszélyeztesse az ország demokratikus működését. (Ilyen például a két típusú vétójog az Országgyűlés által elfogadott törvények kapcsán, vagy az egyes kinevezések megtagadásának joga.)

Az elnök képviselheti Magyarországot nemzetközi (és persze hazai) eseményeken, fogadja más országok nagyköveteit, közjogi méltóságait, felszólalhat az Országgyűlésben, törvényt kezdeményezhet, sőt (ha a rendkívül szigorú feltételek adottak) fel is oszlathatja az Országgyűlést. Egyedül neki van joga egyéni kegyelmet gyakorolni, de a legmacsósabb vonása (eddig kizárólag férfiak igyekeztek helytállni e tisztségben és nincs okunk feltételezni, hogy idén e helyzet változik) egyértelműen az, hogy ő a Magyar Honvédség főparancsnoka. (Azért ez még akkor is #menő, ha a magyar hadsereg nem tartozik a legütőképesebb alakulatok közé a kontinensen.)

Az elnöknek természetesen még számos, kevésbé látványos, de nagyon fontos feladata van, a fent hivatkozott helyen ez mind olvasható.

Kik voltak eddig, ki van most, ki jön ezután?

Ahogy az előző kérdésre adott választ a jogász hallgatókkal bifláztatják be az egyetem küszöbét átlépve, erre a kérdésre a politológus palántáknak illik gyakorlatilag az első nap harmadik percében korrekt választ adni: Göncz Árpád (1990-2000), Mádl Ferenc (2000-2005), Sólyom László (2005-2010), Schmitt Pál (2010-12) és Áder János (2012- ) töltötték be a rendszerváltás óta az elnöki tisztséget. A hatályos alkotmány értelmében az elnök egyszer újraválasztható, tehát az öt éve elnökként regnáló Áder János újabb öt évre történő újraválasztása előtt nincs jogi akadály.

Ezzel el is jutottunk a ki következik? kérdéshez: noha korábban olyan információk szivárogtak ki, hogy Áder János újraválasztása nem valószínű, szilveszterre fordult a kocka: előbb a Fidesz és a kormány környékéről volt hallható, hogy az újrázásnak nincs akadálya, majd maga az elnök is jelezte: készen áll a második ciklusra. Az önmagát elsősorban környezetvédelmi ügyekben, a fenntarthatósági problémák kapcsán exponáló Áder Jánost így az Országgyűlés ismét megválaszthatja: ehhez az szükséges, hogy a képviselők legalább egyötöde jelölje, majd az első fordulóban kétharmaduk, vagy ha ez nem jön össze, a másodikban a többségük rá szavazzon. A jelenlegi rendszerben tehát a parlamenti többség (lett légyen az akármilyen arányú) kezében a döntés biztos lehetősége. Cikkünk írásakor úgy néz ki, az ellenzék jelöltje dr. Majtényi László alkotmányjogász lehet, aki korábban ombudsmanként működött, jelenleg az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke – ugyanakkor az ő jelölése várhatóan formális gesztus lesz, a mindenkori ellenzék alternatívaállító funkciójának demonstrálásaként.

Államfői legek: a leghosszabb, a legrövidebb, a leghangosabb

A fentebbi felsorolásból látható: eddig csak Göncz Árpádot választották újra, az őt követő két elnök egy ciklust kapott (Mádl nem is vállalt volna többet), míg Schmitt Pál eddig az egyetlen, aki (plágiumbotránya miatt) nem tudta kitölteni az öt évre szóló megbízatást. A rekorder így még közel öt évig biztosan Göncz marad, míg a legrövidebb ciklussal Schmitt “büszkélkedhet”.

Göncz Árpád személyében egyébként többek között a Gyűrűk ura magyarra fordítóját (József Attila-díjas író, műfordító volt), Mádl Ferencben nemzetközi hírű jogtudóst, Sólyom Lászlóban az Alkotmánybíróság első, igencsak meghatározó karakterű elnökét, Schmitt Pálban kétszeres olimpiai bajnok vívót, Áder Jánosban az édesvíz-védelem nemzetközi szószólóját tisztelhetjük.

Elnökként a legnagyobb vitákat a rendszerváltás után az új rendszer sarokköveit kereső időkben éppen Göncz Árpád vívta az Antall-, majd a Boross-kormánnyal, de Sólyom László sem volt könnyű helyzetben, akinek postaládája a 2006-os kormányválság idején rekordgyorsasággal telt meg újra és újra.

A felsorolásban nem szerepeltek, de rövid ideig gyakorolta a köztársasági elnöki jogokat Szűrös Mátyás és Kövér László is. Szűröst a harmadik magyar köztársaság 1989. október 23-án történt kikiáltásakor ideiglenesen választották elnökké és az első demokratikusan választott országgyűlés által államfővé emelt Göncz Árpád beiktatásáig, 1990. május 2-ig látta el az elnöki teendőket. Kövér László az Országgyűlés elnökeként Schmitt Pál lemondásának hatására találta magát rövid ideig az elnöki székben 2012. április 2. és május 9. között.

Keresztény elnökök

Az elnökök sorában csupa vállaltan keresztény államfőt találunk: Göncz a cserkészmozgalom oszlopos tagja volt, Mádl Ferenc hitvalló személyiségét később Erdő Péter bíboros maga is méltatta, Sólyom László a Szent Márton-díj kitüntetettje, Schmitt Pál a mai napig támogat keresztény eseményeket, kezdeményezéseket. Áder János gyakorló katolikus, idei újévi üzenetében azt kérte: “óvja és áldja meg Isten szeretett hazánkat”. Egyes értelmezések szerint a kormánypártok azért is jelölhetik őt ismét köztársasági elnöknek az eredetileg református lelkész, jelenleg miniszterként dolgozó Balog Zoltán helyett, mert nem kívánnak konfrontációt a katolikusokkal, abban az esetben ugyanis mindhárom közjogi méltóság református lenne…

Vágvölgyi Gergely
a szerző politológus

Előző bejegyzés Következő bejegyzés

Még nem érkezett hozzászólás

Szólj hozzá