Nincs karácsony zene nélkül – így mi is összeszedtük a 777 szerkesztőségében, hogy melyek a kedvenc dalaink. Merítsetek belőle inspirációt, és Ti is írjátok meg, mit szerettek a legjobban hallgatni ilyenkor!
herényi
Ha két hete feltették volna nekem a kérdést, hogy a ma élő csaknem nyolc milliárd ember közül kivel ülnék le legszívesebben négyszemközt beszélgetni, valószínűleg Johannes Hartl nevét mondtam volna. Tanításai, könyvei, sőt, zenéi sok-sok éve formálják nem csupán a lelki életemet, de az egész világnézetemet. A szívem majd kiugrott a helyéből örömében, amikor a NEK-re előadóként érkező Hartl elfogadta a felkérést, hogy interjút adjon a 777-nek!
Rendhagyó könyvajánlót hoztunk nektek. A 777 szerkesztői most megosztják, melyik könyvek szerepelnek az olvasási listájukon.
Szeretek enni. De szeretem azokat az időszakokat is, amikor önszántamból úgy döntök, hogy most egy ideig nem fogok jóllakni. Amikor az esti menü kenyér és víz. Szükségem van rá, hogy időnként a böjtölést választva még tudatosabban, még elkötelezettebben forduljak a látható világtól a láthatatlan felé, az emberek tekintetétől az Atya tekintete felé – hiszen „nemcsak kenyérrel él az ember…”[1]
Szeptember elején indítottuk el „Olvasd el az Újszövetséget a 777-tel!” című kezdeményezésünket, amelyhez bő egy hónap alatt már több mint 3000 fő csatlakozott. A kihívás kitalálójával, Herényi Márk Barnabással beszélgettünk az eddigi tapasztalatokról, és többek között arról is, hogy miért érdemes bármikor becsatlakozni.
Mi, a 777 csapata, kiválasztottunk egy-egy, számunkra nagyon fontos részt az Újszövetségből – miután rájöttünk, hogy egyetlen kedvenc igét vagy történetet kiemelni szinte lehetetlen. A Biblia egésze, így ez a rész is tele van kincsekkel – most van lehetőség, hogy csatlakozz, ha szeretnéd (újra) elolvasni velünk!
Egészen különleges feldolgozása készült el az „Ég a szívem” című dalnak, amely Magyarországon minden bizonnyal Csiszér Lászlónak köszönhetően terjedt el és vált igen népszerűvé.
Az élet tele van szépséggel és olyan pillanatokkal, amelyeket érdemes teljesen átélni. Egy színdarab, amely könnyeket fakaszt, egy kiváló steak egy étteremben a legjobb barátainkkal, egy tengerparti naplemente a kedvesünkkel, egy ima, amiben valóban találkozunk a Szenttel… Ezek azok a pillanatok, amelyekért igazán érdemes élni. De ahhoz, hogy ezeket a pillanatokat, amikor eljön az idejük, teljes valójukban át tudjuk élni, a hétköznapokban kell elkezdenünk a felkészülést; napról napra tanulni jelen lenni, megérkezni az itt és mostba.
A világon egyetlen olyan dolog van, amiben minden ember egyetért: egyszer meg fogunk halni. És bár napjainkban alig beszélünk érdemben a halálról, mégis az, hogy egy nap véget ér a földi életünk, alapjaiban határozza meg azt, ahogyan a mindennapjainkat éljük. Az élet végessége hatással van az értékrendünkre, a céljainkra, a kapcsolatainkra; arra, hogy mivel töltjük ezt a 70-80-90 évet, ami rendelkezésünkre áll.
Vajon miért nem olyan a mai egyház, mint amilyen az Apostolok Cselekedeteinek egyháza volt? Mi hiányzik ahhoz, hogy azt a dinamizmust, szellemi pezsgést, erőt, ami az első apostolokat jellemezte, mi is megtapasztaljuk és továbbadjuk? Miért nem olyan hatékony ma az evangelizáció, mint régen, és miért nincsenek csodák, melyek az ősegyházban mindennaposak voltak?